Demokrácia és Diktatúra

Etika – Demokrácia és Diktatúra.doc

Demokrácia[1] és Diktatúra

Írta Berezvai Dániel

“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.” – Karinthy Frigyes[2]

A fenti idézet Karinthy humorának egy nagyszerű példája. Egyik rendszer sem tökéletes. Sőt! Messze vannak attól. A diktatúra az emberek kihasználásáról szól, a demokrácia pedig a rendszer kizsákmányolásáról. Íme, egy példa a modern demokraták gondolkodásmódjáról:

Nem egy embert ismerek, aki csak azért kötött házasságot, hogy 5%-kal kevesebb legyen a házán, autóján a havi törlesztőrészlet. A törvények hálója elég nagy, bonyolult és hibás ahhoz, hogy mindenhol találni lehessen ilyen kihasználható réseket. Csak nyitott szemmel kell járni, “helyesen” értelmezni szabályainkat

“A törvény előtt mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek.”

Aki ezeket a réseket jól ismeri, bizony egyenlőbb lesz. Több juttatást kap az államtól, pénzeket vesz föl különféle jogcímeken, ügyesen kihasználja a rendszert.

A demokrácia és a diktatúra egymással ellentétes, mégis összetartozó fogalmak. Például ha fegyvert rántunk egy rendőrre, nem fog felszólítani, hogy “Az 1995. évi RSzSz törvény CVII cikkely 3. paragrafusának alapján jogomban áll arra utasítani, hogy dobja el a fegyverét és hagyja magát őrizetbe venni!”, hanem egyszerűen belénk lő egyet. A rendőrnek joga van az önvédelemre, nekünk pedig nincs jogunk fegyvert használni. 2-0 a rendőr úr javára. Abban a pillanatban, hogy megszegjük a törvényt, lemondunk az emberi bánásmódhoz való jogunkról.

 

Demokrácia

A demokrácia szó jelentése[3] “a nép uralma”. (Az ógörög démosz (nép) és kratein (uralom) szavak képzős alakjakjából, a “demokratia” szóból származik.) Ez a bizonyos népuralom abból áll, hogy a nép egyes tagjai (először csak az arisztokraták, majd később minden 18 évnél idősebb férfi, végül a XX. századtól a nők is) szavazójoggal rendelkeznek. A legtöbb kérdést pedig többségi szavazással döntik el.

“A demokrácia a kormányzat rossz formája, amely azonban még mindig jobb az összes többinél.” – Winston Churchill

Egyet értek Winston Churchill véleményével. Sajnos nem tudom, hogyan lehetne a világot megjavítani, ezért kénytelen vagyok elfogadni azt jelenlegi állapotában, még ha nem is tetszik. A mostani demokratikus rendszer még mindig sokkal jobb, mint ha újra diktatúrában élnénk. A demokrácia alapötlete nagyon szép. A demokrácia elméletben akár még ideális rendszer is lehetne. De a gyakorlatban nem az. Ezt belátva én szabad óráimban a rendszer fejleszthetőségén töröm a fejem…

Eddig eredménytelenül. A hibákat jól látom, mindannyian látjuk. De amikor cselekedni kellene, megtorpanunk. A rendszer szidása minden magyarnak nagyon jól megy, órákat töltünk el fölösleges, üres politizálással – vagyis a politikusok szidásával – minden nap.

Szerintem a demokrácia jelenleg legnagyobb problémája a szavazás. A XVIII. kerületben élek, itt olyan szinten passzívak az emberek, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavazni. Érvénytelen is lett a választás, meg kellett ismételni.

Egy másik, még mindig a szavazáshoz kapcsolódó súlyos akadály az érdeklődéshiány, értesületlenség, tudatlanság, ignorancia. Én például úgy mentem el szavazni, hogy megkérdeztem szüleimet, kire szavazzak… Ez ám a teljesítmény! Igazán felelősségteljes döntést hoztam, nem hagytam magam manipulálni, alaposan meggondoltam döntésemet… Kinek is az érdekei fontosak?

A fiatalok az alapján választanak, hogy mennyire jóképű az adott politikus. Szépen mosolyog-e, vagy inkább vicsorog? A haja meg van fésülve? Ezzel szemben az öregek a magasabb nyugdíjat ígérő képviselőnek adják el szavazatukat. A tanárok az oktatási reform mellett kardoskodónak nyújtják át szavazócéduláikat. A munkanélkülieket csak a minimálbér-emelés érdekli, a földművelőket pedig az agrártámogatás növelésén túl mással nem is lehet motiválni. A hűség-komplexusosak[4] akkor is a megszokott pártra szavaznak, ha az már nem szimpatikus számukra.

A politikusok célja a hatalomra jutás. Magyarország fejlesztésének ígérete csak egy eszköz a hatalom elérésének érdekében. Számukra a legfontosabb a nép manipulációja, karizmájuk, népszerűségük fejlesztése, egymás beszennyezése, lealacsonyítása. Másképp látnak mindent: A tömeg statisztika, a kerület választókörzet, az ellenzék pedig ellenség. Mikor volt legutóbb összefogás, vagy egy célért való küzdelem a politikusok között?

Még a legjobb esetben is minden negyedik évben újra van választás. (Rossz eset alatt értem a párt bukását, újraválasztást, a miniszterelnök esetleges elhalálozását, merényletét, vagy akár őszödi beszédét is.) Ilyenkor, választás idején, az egész vezetőséget kidobjuk a parlamentből és egy másik ül be a helyére. A hosszútávú terveket újraértékelik, gazdaságtalannak, nem ideálisnak állapítják meg, majd visszavonják. Összedől az előző miniszter nagy terve, helyette jön a következőé. Ez nem fejlődés, ez stagnálás! Ráadásul minden döntést órákig tart meghozni.

Diktatúra

“A diktatúra valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma.” – A diktatúra fogalma[5]

A diktatúra önkényuralom. Ma mindenki rossz dolognak tartja, de nem volt mindig az. A Római Köztársaságban például ideiglenes, 6 hónapig tartó időszakot jelentett, amit általában háborús veszélyek elhárítására használtak. A diktátornak teljhatalma volt, de csak háborús ügyekben.

A diktatúra szó jelentése időszámításunk előtt száz évvel váltott először negatívba. Ekkor történt, hogy Gaius Marius, Róma akkori diktátora – a történelemben először – felfegyverezte Róma szegényeit, ígérve nekik kalandot, hírnevet és zsákmányt. Az új hadsereggel hatalmas sikereket ért el, a teuton királyság és más ellenségek többszöri legyőzése rendkívül közkedveltté tette Mariust. Nem is egyszer újraválasztották ebben a háborús időszakban. A baj akkor kezdődött, mikor véglegesen megsemmisítette ellenségeit és elkezdte beváltani ígéretét (zsákmány) a szegényhadseregnek. Törvényt hozott, miszerint a veteránoknak föld jár. Az emberek viszont nem akarták átadni földjüket. Erre Marius kivezényelte a hadsereget, ezzel engedelmességre kényszerítve a népet. Hatalmon maradt ugyan, de csak a hadsereg támogatása miatt. 6 hónappal később, mikor lejárt diktátori kinevezése elmenekült.

 

Budapest, 2010. május 3.                                                                Berezvai Dániel

Statisztikák: 4 oldal, 967 szó, 7325 karakter

Felhasznált források: A diktatúra mosolya – Viccek az elmúlt politikai rendszerekről; Mi Micsoda 48: Demokrácia – Az ókori róma; A demokrácia csúfsága; Kisz 1919-1957 ; Továbbá az internetes forrásokat a megfelelő lap alján feltüntettem lábjegyzetként.


[1] Magyarország hivatalos államformája köztársaság, ami nem teljesen egyenlő a demokráciával.

[2] Forrás: http://hu.wikiquote.org/wiki/Karinthy_Frigyes#Humor

[3] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokrácia

[4] Idegi alapú betegség, rossz gyermekkor vagy közeli családtag korai elvesztése következtében alakulhat ki egyfajta beteges ragaszkodás tárgyakhoz, szokásokhoz, politikusokhoz, vagy pártokhoz.

Az emberek 1/5 része már állt pszichológiai kezelés alatt. 20%-unk elméje nem teljesen egészséges! Az enyém sem.

[5] Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diktatúra&diff=prev&oldid=5470528

 

One thought on “Demokrácia és Diktatúra

Leave a Reply

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>