Etika – Kornyezetvédelem.doc

A természetvédelem

Írta Berezvai Dániel

A természet védelmére a mai világban kevés embernek van ideje. Pedig mindenki, aki híreket néz vagy olvas, tudja, hogy az milyen fontos. De vajon el is hisszük?

Minden faj törekszik a természettel való egyensúlyra, kivéve az ember. Míg a ragadozó állatok a természetes kiválasztást segítik elő azzal, hogy a leglassabban menekülő áldozatot elkapják és megeszik, az embernek a legerősebb, leggyorsabb, legszebb trófea kell, csupán kedvtelésből. A csúnyácska, alultáplált, (ezért lassan futó) kis őzgida levágott és kitömött szomorú feje nem díszítené úgy a vadászatot kedvelő gróf úr előszobáját, mint a legkecsesebb tartású szarvasé, vagy legdúsabb sörényű alfahím oroszláné. A természetes kiválasztódás elve szerint csak a legalkalmasabb éli túl. Az emberi faj elve ezzel szöges ellentétben áll: A legszebbet megöljük, kitömjük és kiállítjuk! A gyenge hadd maradjon élve.

A The Matrix című filmben egy mesterséges intelligencia (Agent Smith) az emberi fajt a vírusokhoz hasonlítja. Mi, emberek nem beilleszkedésre törekszünk, hanem uralomra. A vírusokhoz hasonlóan mi is megszállunk egy területet, és addig szaporodunk, amíg minden természetes erőforrás elfogy: kivágjuk az összes erdőt, laposra bányászunk egész hegyeket, szárazra szívjuk földünk kőolaj- és földgáz-lelőhelyeit. És ezt addig folytatjuk, amíg a bolygó egy lakhatatlan sárgolyóvá alakul és el kell költöznünk…     Az eredeti szöveg:

I’d like to share a revelation that I’ve had during my time here. It came to me when I tried to classify your species. I’ve realized that you are not actually mammals. Every mammal on this planet instinctively develops a natural equilibrium with the surrounding environment. But you humans do not. You move to an area and you multiply and multiply until every natural resource is consumed and the only way you can survive is to spread to another area. There is another organism on this planet that follows the same pattern. Do you know what it is? A virus. Human beings are a disease, a cancer of this planet. You are a plague. And we are… the cure.

Sokan félnek a globális felmelegedéstől. Én jobban aggódom, mikor nyáron jég és hó esik a nyakunkba eső helyett, télen pedig pólóban, biciklivel járhatok a boltba, annyira nincs hideg. — Ma február elseje van, kezdődik a meteorológiai tél utolsó hónapja. A mai nap fő eseménye: Leesett az első nagy hó. De hiszen már február van! Remélem, azért a júliusi születésnapomra nem kell kabátot venni.

Mi kertes házban élünk, otthon szelektíven gyűjtjük a papírt, fémet, műanyagot, üveget. Édesapám minden héten elviszi a legközelebbi telepre, ami összegyűlt. De honnan tudjuk, hogy érünk-e, segítünk-e ezzel bármit? A fémet általában kilopkodják a tárolóból eladni ócskavasnak, a papírt elviszik gyújtósnak, az üveg újrahasznosítása a legkevésbé sem gazdaságos, a műanyagot pedig beszüntetni kellene, nem újrahasznosítani. Az egyetlen szelektív hulladékgyűjtés- típus, aminek hasznát is látom, az a szerves anyagok elásása, a komposztálás. A növények tényleg nagyra nőnek tőle, és annyival kevesebb szemét kerül a kukába, csatornába.

Az atomerőművek 7-10°C-nyi hőmérsékletkülönbséget okoznak a folyókban. Míg ez egyeseknek nem tűnik soknak, néhány hal mégis (jogosan) észreveszi, sőt akár tüntetőleg bele is pusztul. Ez a környezetrombolás egyelőre elfogadható, mivel ha nem a folyófűtés öli meg azt a párszázezer halat, akkor a vegyi-alapon előállított elektromos áram mellékterméke, a sav fog még nagyobb pusztítást véghezvinni a hal- és állatállományunkban.

Sok munkahelyen tilos ablakot nyitni. Akár pénzbírságot is kiszabnak az ablaknyitogatókra. Hogy miért? A légkondicionáló berendezés miatt. Olcsó az ablak fölé szerelni, ezért sok helyen gondolkodás nélkül oda is rakatják. Mikor pedig mennek panaszkodni a gyártóhoz, hogy fűti a helyiséget nyáron, akkor veszik csak észre, hogy “Hát persze, a nyitott ablakon visszajön a gép által kifújt meleg levegő!” – ekkor hozzák meg a szabályt, hogy minden ablakot zárva kell tartani télen-nyáron. Az eredmény: a dolgozók oxigénhiánytól fuldokolnak à feltekerik a légkondit maximumra, hogy azért egy kis levegőt is cseréljen à a villanyszámla megugrik. Eredmény 2: a fuldokló alkalmazott lassabban dolgozik à több munkaerőre van szükség à a fizetés lecsökken à nő a stressz. Mennyivel egyszerűbb – és olcsóbb! – lett volna az ablakot kinyitni, légkondicionáló berendezés vásárlása helyett.

A sok negatív dolog után most szeretnék valami pozitív gondolattal is foglalkozni, úgyhogy elmesélem, hány madarunk is van telente és mi a hasznuk – körülbelül 40:

A házunknak van 4 ablakpárkánya, azon 10-10 madár. Hogy miért maradnak ott? Az rendkívül egyszerű, napraforgómagot kell nekik kiszórni naponta kétszer. A napraforgómag egyébként rendkívül olcsó, és sokkal környezetkímélőbb a permetezésnél. A madarak fő haszna nyáron a gyümölcsevő férgek elpusztítása. Ha egy meglehetősen alacsony, 20 féreg/madár/nap indexszel számolunk, akkor is 800 almát, szilvát, körtét mentünk meg naponta a ház körüli fákon! Télen odaszoknak az ablakpárkányra, nyáron pedig ott maradnak a kertben, fészkelnek, és fiókát nevelnek. (Ekkor napi 100-200 kártékony élőlénytől szabadítják meg a gyümölcsöst anyamadaranként!)

A hétköznapi ember legegyszerűbben otthoni takarékoskodással segíthet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint a lakás hőmérsékletének 2 fokkal való csökkentése (például 22 fokról 20-ra) 11 500 vagy akár 27 000 Ft áramköltséget takarít meg telente. Ennél még több, 182 000 Ft-os megtakarítás, ha fürdés helyett zuhanyozunk. (Persze azoknak, akik órákat állnak a víz alatt ezt nem ajánlanám.) Izzólámpáink modernizálása is évi 14 500 megtakarított forinttal egyenlő.

Budapest, 2010. február 1                                                               Berezvai Dániel

Statisztikák: 3 oldal, 871 szó, 6006 karakter, 10+1 bekezdés

Megj.: Vegyi úton nem hiszem, hogy termelünk egyáltalán áramot, de a szénégetés à CO₂ példa is sokkal károsabb az atomerőműveknél. A fogalmazásban szereplő adatokat a megfelelő minisztériumok honlapjairól szereztem.