Balassi Bálint

(1554—1594)

A költőt Balassa Bálintnak is hívják, de az általánosabban elfogadott név a Balassi. (Ha a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című versét tekintjük hitelesnek, akkor az igazi neve: „Balassj Balinth”.) Családja hírhedten gonosz volt, nagybátyja sok árulásban vett rész és így rengeteg várat és birtokot harácsolt össze. Balassi is kivette részét ebből a féktelenségből, erőszakoskodott, szerelmi kalandokba keveredett, nagy táncosnak tartották, sokat mulatott. Emellett egy rendkívül művelt ember, kilenc különböző nyelven írt, erősen vallásos volt és műveltsége az égig ért. Manapság kevés emberrel találkozhatunk, aki ennyire sokoldalú. Mivel vallásos volt, erősen bánta bűneit, de semmit nem tett annak érdekében, hogy abbahagyja a rosszalkodást és jó útra térjen.

A Zólyomi születésű, főnemes családból származó Bálint úrfi felnőttkorára Magyarország második reneszánsz költője lesz. Ráadásul ő volt az első, aki magyarul is írt, Janus Pannonius még csak a latint használta versírásra. Balassi gyermekkorában Bornemissza Péter prédikátortól tanult, majd 11 évesen Nürnberg városába került, ahol iskoláit sikeresen bevégezte 14 éves korára.

Már a 15. életévében el kellett hagynia Magyarországot, mivel apját perbe fogták felségárulás vádjával és emiatt a család Lengyelországba kellett, hogy meneküljön. Innen kalandos körülmények között, háborús időkben átkerült Erdélybe, ahol raboskodását megkönnyítette az a tény, hogy fogvatartója és az udvar barátként kezelte, mivel olaszos műveltségűek voltak mindannyian.

23 évesen hazatért Magyarországra és egy évre rá máris egy házas asszony, Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Júlia versek) szerelmét kereste. Még egy évvel később hadnagy lett, 4 évig szolgált Egerben. (Anna elutasítja udvarlását, ezért Balassi katonaként próbál becsületet szerezni magának, de ez nem sikerül, mivel magatartása miatt elküldik a várból)

Mégis volt azért értelme négy évet katonáskodnia, ugyanis megismerkedik unokatestvérével, Dobó Krisztinával, akit feleségül is vesz („érdekfeleségül”). Házassága mindössze néhány hétig tartott, maga kezdeményezte annak felbontását, miután felségáruló és vérfertőző címekkel illették az irigy nagyurak. Ekkor tér katolikus hitre is.

35 évesen visszatér Lengyelországba, ahol megismerkedik Wesselényi Ferencné Szárkándy Annával. (Célia versek)

40 évesen, Magyarországon, a török elleni harcokban, hősi halált hal 1594-ben.

Munkássága

Balassi a magyar reneszánsz irodalom legnagyobb költője. Ő volt az első, aki magyarul írt. Poeta doctus, azaz a költészet nagymestere volt. Figyelt a hallhatatlanságára is; műveit tematikai rendbe szedve egy kódexbe gyűjtötte, hogy az utókor könnyebben kiadhassa majd a Balassi Bálint összes verse(i) könyvet. A kódex megszerkesztése során különös figyelmet szentelt a Petrarca hagyománynak, miszerint három fő egységre bontotta verseit; Házassága előtti (Anna versek), házassága utáni (Júlia versek) és Istenes versek. A mű nem lett kész, Balassi korai halála miatt csak az első két ciklust tudta befejezni, az Istenes versekből mindössze 19 darab készült el. Az eredeti terv 33+33+33+1 vers megírása volt, ebből 33+33+19+1 lett kész, (a +1 a bevezető vers)

Ettől a kompozíciótól függetlenül a költő még egy másik rendszer szerint is csoportosította műveit, ezeket tematikai csoportoknak nevezzük. A három csoport a következő: Szerelmes versek, Istenes versek és Vitézi versek. Az egyes csoportokon belül a szerkesztésmód, a szókincshasználat, a hangnem és a képhasználat megegyezik.

Költeményei mellett Balassi magyar nyelvre ültetett át egy olasz pásztordrámát, Szép Magyar Komédia címmel. Célja ezzel a műfaj meghonosítása Magyarországon volt.

A Reneszánsz Bemutatása

A reneszánsz kialakulása a polgárosodásnak köszönhető. A meggazdagodó városi emberek életébe egy új szükséglet lépett be; a kultúrált szórakozás utáni vágy. A reneszánsz kialakulása a XIV. században kezdődik, a reformáció a humáncentrikus felfogás mind elősegítették fejlődését. Az új korszak tudatosan szembehelyezkedett a középkorral és a múltba tért vissza, felújítva azt. A reneszánsz egy művészeti korszak, előtérbe kerülnek az írók, költők és a színészek.

A humanizmus emberközpontú szemléletmód. Az esztétika, vagyis a szépség, tökéletesség, harmónia, eszményítés és arányos megformálás jellemzi. Emellett a tudás, bölcsesség fontossága is előtérbe kerül, értékesek lesznek az okos, művelt emberek.

Az utópia a görög utoposz szóból ered, jelentése nemlétező hely. Az elérhetetlenül tökéletes, megvalósíthatatlan társadalmi környezetet jelöli.

Fontos volt a hit és a filozófia összekovácsolása. Jelentős felfedezések:

• A Föld a Nap körül kering (Heloicentrikus világkép)
• A világűr végtelen
• A szabadesés fizikai törvényszerűsége
  • A mikroszkóp felfedezése
  • Galilei távcső
  • Nyomtatás.

A hit is megújul, ezt a változást reformációnak nevezzük. Martin Luther 95 pontja támadja a pápát, a dogmákat és a hamis bibliát. A reformáció, csakúgy, mint az egész reneszánsz, a polgáriasodás miatt kezdődött el. Visszatérnek a Biblia eredeti szövegéhez.

A színházba betörnek a világias darabok, megszületnek a hivatalos színészek, akik nem csak hobbiból játszanak, hanem ez a munkájuk. Az anyanyelvűség, vagyis a színdarabok helyi nyelven való bemutatása is elterjed. A diákok ünnepek alkalmával színdarabokat adhatnak elő.

A festészet, szobrászat, építészet és zene is mind megújulnak. A térmélység, és a rövidülés elve elősegíti a perspektivikus ábrázolás kifejlődését. A festészetben az emberi szépség, ruhátlan ábrázolás, sejtetés mind-mind új irányzatok. Megújul a tájábrázolás, a környezet lefestése. A szobrászat egyre inkább felhasználja a bővülő anatómiai tudást. Az akt ábrázolás ide is betör. Az építészetben új stílus alakul ki, felváltva a gótika sötét tömörségét. A zenében a legfontosabb fejlődés a többszólamúság kialakulása. A zene már nem csak a templomban kap helyet, világi zenészek járják az országutat, és esténként mulatókban játszanak.
Verselése

Balassi nem másolt. Mindenhonnan tanult, és megalkotta saját stílusát, a Balassi strófát. Ez a versszerkesztés fontos újítás a verstörténet szempontjából. Hosszú versszakokból áll, belső rímekkel tűzdelve, rímképe aab ccb ddb, szótagszám szerint pedig a6a6b7 c6c6b7 d6d6b7, vagyis a páros rímek 6 szótagonként követik egymást, a keresztrímek sorai pedig 7 szótagúak. Legtöbbször a Júlia versekben találkozhatunk Balassi strófával, de az összes verse, amiről itt szó lesz is Balassi strófában íródott. A Balassi strófa lehet még felező tizenhatos, ahol nyolc-nyolc szótag van két ütemben, középen pedig cezúrával elválasztva. Más változatok is elterjedtek. (Leggyakoribbak a 3, 6 és 9soros változatok)

Költészetének korai szakaszára jellemző a dallam, vagyis a versei mind énekelhetőek. A szövegvers felé fordulásának okai az újlatin költészet és a formakultúra megismerésének lehetősége. Itt használja először tudatosan a költői képeket. Verseinek hangulata van.

Három pillérre épülő, szimmetrikus verseléssel kezd, és később az aranymetszés (3:4) aszimmetriáját követi. Fontos a művészi alkotás belső harmóniája (pl bokorrím, szótagszám) és az arányosság.

Szerelmes Versek

A Júlia versek egyik legismertebb darabja a Hogy Júliára Talála Így Köszöne Neki című vers:

• Énekelt szöveg
• Elképzelt esemény
• Elbeszélői keret
• Lovagi költészetből utalás
• Epikus történés
• Időrendes verselés
• Cselekvéssorozat
• Bókolás
• Elavult Igeidő használata
• Ütemhangsúlyos
• Vallomás
• Halmozott költői képek
• Megszólítások
• Köszöntésformulák
• Szakrális jelentéskörű beszédforma
• Bokorrím
• Zeneiség
• Ismétlések
• Elragadtatott hangulat
• Zárt forma
• Feszültség
• Műfaja dal
• Szerelmesvers
• Képzeletbeli találkozás leírása
• Emelkedett, udvarias hangnem
• Csattanó
• Balassi strófa

Istenes Versek

Balassi 19 fennmaradt istenes verséből kiderül, hogy elutasítja a kollektív istenhitet. Ő inkább egyénileg gyakorolja vallását, verseiben, imáiban Istennel vitatkozik, számon kéri, és megköszön dolgokat. Versei személyes érdekűek és közvetlen hangvitelűek. Néhol érezhető az Istenben való megrendülés jelenléte. Balassi a legjobb vallásos költő egészen Ady Endréig. Legfontosabb istenes verse az Adj Már Csendességet című vers:

• Már nincs nótajelzés
• Sűrítés
• Rímképe aab ccb
• Műfaja panaszzsoltár vagy ima¹
• Szerkezete himnusz
• Kétségbeesetten fordul Istenhez
• Hosszú ideje nélkülözi a lelki békét
• Kétsoros versszakok
• ABA variáns:
  Kérés à Indok à Kérés_változata
• Címtelen vers
• Felszólító módú igehasználat
• Sürgető hangnem
• Elvárja Istentől a megmentést
• Balassi Strófa

Vitézi Versek

A végek dicsérete megtalálható a költő vitézi verseiben bár mindössze csak egy foglalkozik a témával teljes egészében. Emellett ír még a katonaélet szépségéről, a harcos mindennapjairól és az erkölcsről. Balassi idejében a törökök miatt felértékelődik a lovagi értékrend. Legfontosabb vitézi verse az Egy Katonaének című vers:

• Szerkezete óda
• Hárompilléres
• Szimmetrikus
• Keretes vers
• Megszólítással kezdődik
• Költői kérdéssel indul
• Áldást kér
• Indulatszók, halmozások, hasonlatok, felkiáltó mondatok
• Erős érzelmi töltés
• Vitézi értékrend
• Tengelye az 5. versszak
• Hír, név, tisztesség, férfiasság
• Végvári lét életképszerű mozzanatai
• Katonaélet mindennapjai
• Harc leírása (pl visszavonulásos bekerítés a 3. versszakban)
• Kontrasztos
• Rímképe aab ccb
• Páros és keresztrímek
• Belsőrímek
• Névelőhasználata elavult
• Hármas ütemezés
• Vitézi élet nehézségeit is bemutatja
• Híd szerkezet
• Balassi strófa