Sikeresen leérettségiztem, egyetemista vagyok

Érettségi után egyből el is feledkeztem erről a honlapról, csak most jutott eszembe, hogy meg kellene írnom; sikerült.
Természetesen az új hozzászólásokról mindig kapok értesítést és azonnal válaszolok minden kérdésre, javítok minden észrevételt.

Érettségi eredményeim:
Magyar Nyelvtan és Irodalom 5
Informatika emelt szint 5
Angol emelt szint 5
Matematika 5
Történelem 4

Egyetemre is felvettek, az ELTE programozó/informatikus/matematikus hallgatója vagyok.
(Hivatalosan: Programtervező Informatikus, BSc, Nappali tagozat, Informatikai Kar, B szakirány)

MSc-s Programozó diploma a célom. Bár az nem tetszik, hogy több matek óránk van, mint infó… (De legalább a történelemtől és magyartól megszabadultam!)

Nomen est omen – a név kötelez?

Berezvai Dani 12D

Nomen est omen.doc

Nomen Est Omen – A Név Kötelez?

Egyesek szerint a nevünk hatással van és lesz életünkre, jövőnkre, munkánkra, és viselkedésünkre. Nem is kevés azoknak az embereknek a száma, akik hisznek ebben. Mások inkább hatásos ellenpéldákkal cáfolják az elméletet.

Én a harmadik táborba tartozom – engem nem foglalkoztat túlzottan a név élethatásának kérdése. Van benne valami, de nem lesz belőle általánosan elfogadott igazság. Túl sok a kivétel. Fogalmazásom célja, hogy mindkét oldalról megvizsgáljam a felvetett problémát, az olvasóra bízva a következtetés levonását.

A nominatív determinizmusnak keresztelt elmélet szerint az ember neve befolyásolja munkáját és életét. Ez a filozófia rendkívül népszerű volt a középkorban. Több kultúrában (különösképpen az ázsiai országokban) még ma is elhiszik ezt, sőt annyira fontosnak tartják, hogy a csecsemőket sikerhozó nevekre keresztelik el. Ehhez segítségül hívják az asztrológia áltudományát, mely a születés helye és ideje ismeretében a gyermek jövőbeli jellemvonásainak, a legmegfelelőbb név kezdőbetűjének, sőt akár az egész névnek a meghatározására is „képes”.

Keresztnév vagy vezetéknév is lehet nomen est omen-hatású. Ha valakit például Bak Péternek hívnak, nagy valószínűséggel bizalmatlan lesz az emberek felé. Miért? Mert óvodában, általános iskolában csúfolni fogják a vezetékneve miatt. („bakkecske”) Ennek a lélektani hatásnak következménye a zárkózottság, emberutálat. Kifogásolhatatlan vezetéknevek mellé rosszul választott keresztnév is lehet ok éretlen élcelődésre, például Fekete vagy Piros családnév mellé nem tanácsos Mercédeszt illeszteni. Gyermekünk biztosan nem fog neki örülni.

Hogyan is kap valaki nevet? A szülők adják. Régen, a középkorban, az apák vagy nagyapák nevét örökölték az elsőszülött fiúk, így nem sok változatosság volt a családfákban: Kovács István egyetlen fia Kovács János, akinek elsőszülöttje megint Kovács István. Az ő első fia pedig ismét Kovács János. De legalább a szakmájuk egyértelműen kiderült a névből…

Még régebben, az ókorban, az istenekre bízták a névadást. (Dénes például „Dionüszosz istennek ajánlott”.) Ekkor nem is volt gyakori a kéttagú név, csak egy szóval azonosították az embereket. Néhány példa: Ageszilaosz (népet vezető), Démoszthenész (a nép ereje), Nikosztratosz (a győzelem serege), Periklész (nagyon híres), Philipposz (lókedvelő). Már itt kialakult a mesterségre utaló név használata (rabszolgáknál), mely rendkívül népszerű maradt egészen a korai újkorig.

Ma az apa és anya ízlésére van bízva a dolog. Így elszaporodtak a médiában használt keresztnevek (Pocahontas, Ariel, Rambo, Hermione, Esmeralda), és a furcsa, de biztosan egyedi nevek (Eufrozina, Ajtony, Atanáz, Zselyke). Voltak divatos-név korszakok is, egy-egy korosztályban például előfordul, hogy minden ötödik embernek ugyanaz a keresztneve. (Bence, Zsófia, Balázs, Dávid, Margit)

Külföldön több közismert ember is átkeresztelkedett, hogy megváltoztatott nevük jobban leírja munkájukat:

  • Lord Judge, a legfelsőbb bíróság elnöke (Angolul “Lord Chief Justice”, és a Judge szó jelentése “bíró”)
  • Lord Justice Laws, a fellebbezési bíróság első embere (Lord Igazság Törvényfi)
  • Dr John Fish, Tengerészbiológus
  • Eugen Fischer, Náci eugenikával foglalkozó professzor
  • Chris Moneymaker, Milliókat (Money) nyerő (maker) pókerjátékos
  • Lord Brain, Neurológiával (Brain) foglalkozó, arisztokrata (Lord) származású orvos

Irodalmi példákon keresztül nehéz igazolni a nomen est omen latin közmondást, mert a neveket az író választja a cselekményhez illően, nem pedig fordítva. Ha először a nevet találná ki, majd a név alapján írna egy történetet, akkor lenne bizonyítható a név viselőjére való hatása.

Mindenesetre itt megemlíthetjük a bibliai neveket; Ádám jelentése földből való, ami beszélő név. Ádám – a történet szerint – tényleg a földből készült. De nem azért készült földből, mert Ádámnak hívják, hanem azért hívják Ádámnak, mert földből készült. Az ok-okozati összefüggés iránya nem mindegy.

Remélem sikerült új információt közölnöm e három oldalon keresztül az olvasóval, további szép napot.

 

Budapest, 2011. április 10.

Berezvai Dani

580 szó, 4440 karakter, 3 oldal

 

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Nominative_determinism

http://www.keresztnevek.hu/

http://en.wikipedia.org/wiki/Astrology

http://en.wikipedia.org/wiki/Pseudoscience

http://en.wikipedia.org/wiki/Esmeralda

http://hu.wikipedia.org/wiki/Névadás_az_ókori_Görögországban

http://mek.niif.hu/00084/#Keresztnevek_eredete_és_jelentése

Etika – Környezetvédelem Természetvédelem

Etika – Kornyezetvédelem.doc

A természetvédelem

Írta Berezvai Dániel

A természet védelmére a mai világban kevés embernek van ideje. Pedig mindenki, aki híreket néz vagy olvas, tudja, hogy az milyen fontos. De vajon el is hisszük?

Minden faj törekszik a természettel való egyensúlyra, kivéve az ember. Míg a ragadozó állatok a természetes kiválasztást segítik elő azzal, hogy a leglassabban menekülő áldozatot elkapják és megeszik, az embernek a legerősebb, leggyorsabb, legszebb trófea kell, csupán kedvtelésből. A csúnyácska, alultáplált, (ezért lassan futó) kis őzgida levágott és kitömött szomorú feje nem díszítené úgy a vadászatot kedvelő gróf úr előszobáját, mint a legkecsesebb tartású szarvasé, vagy legdúsabb sörényű alfahím oroszláné. A természetes kiválasztódás elve szerint csak a legalkalmasabb éli túl. Az emberi faj elve ezzel szöges ellentétben áll: A legszebbet megöljük, kitömjük és kiállítjuk! A gyenge hadd maradjon élve.

A The Matrix című filmben egy mesterséges intelligencia (Agent Smith) az emberi fajt a vírusokhoz hasonlítja. Mi, emberek nem beilleszkedésre törekszünk, hanem uralomra. A vírusokhoz hasonlóan mi is megszállunk egy területet, és addig szaporodunk, amíg minden természetes erőforrás elfogy: kivágjuk az összes erdőt, laposra bányászunk egész hegyeket, szárazra szívjuk földünk kőolaj- és földgáz-lelőhelyeit. És ezt addig folytatjuk, amíg a bolygó egy lakhatatlan sárgolyóvá alakul és el kell költöznünk…     Az eredeti szöveg:

I’d like to share a revelation that I’ve had during my time here. It came to me when I tried to classify your species. I’ve realized that you are not actually mammals. Every mammal on this planet instinctively develops a natural equilibrium with the surrounding environment. But you humans do not. You move to an area and you multiply and multiply until every natural resource is consumed and the only way you can survive is to spread to another area. There is another organism on this planet that follows the same pattern. Do you know what it is? A virus. Human beings are a disease, a cancer of this planet. You are a plague. And we are… the cure.

A szerintem nehezebb szavak:
Revelation=felfedezés
Classify=osztályoz
Equilibrium=egyensúly
Surrounding- environment=környezet
Consumed=felhasznált
Organism=szervezet
Pattern=sablon, minta
Plague=pestis, csapás

Sokan félnek a globális felmelegedéstől. Én jobban aggódom, mikor nyáron jég és hó esik a nyakunkba eső helyett, télen pedig pólóban, biciklivel járhatok a boltba, annyira nincs hideg. — Ma február elseje van, kezdődik a meteorológiai tél utolsó hónapja. A mai nap fő eseménye: Leesett az első nagy hó. De hiszen már február van! Remélem, azért a júliusi születésnapomra nem kell kabátot venni.

Mi kertes házban élünk, otthon szelektíven gyűjtjük a papírt, fémet, műanyagot, üveget. Édesapám minden héten elviszi a legközelebbi telepre, ami összegyűlt. De honnan tudjuk, hogy érünk-e, segítünk-e ezzel bármit? A fémet általában kilopkodják a tárolóból eladni ócskavasnak, a papírt elviszik gyújtósnak, az üveg újrahasznosítása a legkevésbé sem gazdaságos, a műanyagot pedig beszüntetni kellene, nem újrahasznosítani. Az egyetlen szelektív hulladékgyűjtés- típus, aminek hasznát is látom, az a szerves anyagok elásása, a komposztálás. A növények tényleg nagyra nőnek tőle, és annyival kevesebb szemét kerül a kukába, csatornába.

Az atomerőművek 7-10°C-nyi hőmérsékletkülönbséget okoznak a folyókban. Míg ez egyeseknek nem tűnik soknak, néhány hal mégis (jogosan) észreveszi, sőt akár tüntetőleg bele is pusztul. Ez a környezetrombolás egyelőre elfogadható, mivel ha nem a folyófűtés öli meg azt a párszázezer halat, akkor a vegyi-alapon előállított elektromos áram mellékterméke, a sav fog még nagyobb pusztítást véghezvinni a hal- és állatállományunkban.

Sok munkahelyen tilos ablakot nyitni. Akár pénzbírságot is kiszabnak az ablaknyitogatókra. Hogy miért? A légkondicionáló berendezés miatt. Olcsó az ablak fölé szerelni, ezért sok helyen gondolkodás nélkül oda is rakatják. Mikor pedig mennek panaszkodni a gyártóhoz, hogy fűti a helyiséget nyáron, akkor veszik csak észre, hogy “Hát persze, a nyitott ablakon visszajön a gép által kifújt meleg levegő!” – ekkor hozzák meg a szabályt, hogy minden ablakot zárva kell tartani télen-nyáron. Az eredmény: a dolgozók oxigénhiánytól fuldokolnak à feltekerik a légkondit maximumra, hogy azért egy kis levegőt is cseréljen à a villanyszámla megugrik. Eredmény 2: a fuldokló alkalmazott lassabban dolgozik à több munkaerőre van szükség à a fizetés lecsökken à nő a stressz. Mennyivel egyszerűbb – és olcsóbb! – lett volna az ablakot kinyitni, légkondicionáló berendezés vásárlása helyett.

A sok negatív dolog után most szeretnék valami pozitív gondolattal is foglakozni, úgyhogy elmesélem, hány madarunk is van telente és mi a hasznuk – körülbelül 40:

A házunknak van 4 ablakpárkánya, azon 10-10 madár. Hogy miért maradnak ott? Az rendkívül egyszerű, napraforgómagot kell nekik kiszórni naponta kétszer. A napraforgómag egyébként rendkívül olcsó, és sokkal környezetkímélőbb a permetezésnél. A madarak fő haszna nyáron a gyümölcsevő férgek elpusztítása. Ha egy meglehetősen alacsony, 20 féreg/madár/nap indexszel számolunk, akkor is 800 almát, szilvát, körtét mentünk meg naponta a ház körüli fákon! Télen odaszoknak az ablakpárkányra, nyáron pedig ott maradnak a kertben, fészkelnek, és fiókát nevelnek. (Ekkor napi 100-200 kártékony élőlénytől szabadítják meg a gyümölcsöst anyamadaranként!)

A hétköznapi ember legegyszerűbben otthoni takarékoskodással segíthet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint a lakás hőmérsékletének 2 fokkal való csökkentése (például 22 fokról 20-ra) 11 500 vagy akár 27 000 Ft áramköltséget takarít meg telente. Ennél még több, 182 000 Ft-os megtakarítás, ha fürdés helyett zuhanyozunk. (Persze azoknak, akik órákat állnak a víz alatt ezt nem ajánlanám.) Izzólámpáink modernizálása is évi 14 500 megtakarított forinttal egyenlő.

Budapest, 2010. február 1                                                               Berezvai Dániel

Statisztikák: 3 oldal, 871 szó, 6006 karakter, 10+1 bekezdés

Megj.: Vegyi úton nem hiszem, hogy termelünk egyáltalán áramot, de a szénégetés à CO2 példa is sokkal károsabb az atomerőműveknél. A fogalmazásban szereplő adatokat a megfelelő minisztériumok honlapjairól szereztem.

 

Demokrácia és Diktatúra

Etika – Demokrácia és Diktatúra.doc

Demokrácia[1] és Diktatúra

Írta Berezvai Dániel

“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.” – Karinthy Frigyes[2]

A fenti idézet Karinthy humorának egy nagyszerű példája. Egyik rendszer sem tökéletes. Sőt! Messze vannak attól. A diktatúra az emberek kihasználásáról szól, a demokrácia pedig a rendszer kizsákmányolásáról. Íme, egy példa a modern demokraták gondolkodásmódjáról:

Nem egy embert ismerek, aki csak azért kötött házasságot, hogy 5%-kal kevesebb legyen a házán, autóján a havi törlesztőrészlet. A törvények hálója elég nagy, bonyolult és hibás ahhoz, hogy mindenhol találni lehessen ilyen kihasználható réseket. Csak nyitott szemmel kell járni, “helyesen” értelmezni szabályainkat

“A törvény előtt mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek.”

Aki ezeket a réseket jól ismeri, bizony egyenlőbb lesz. Több juttatást kap az államtól, pénzeket vesz föl különféle jogcímeken, ügyesen kihasználja a rendszert.

A demokrácia és a diktatúra egymással ellentétes, mégis összetartozó fogalmak. Például ha fegyvert rántunk egy rendőrre, nem fog felszólítani, hogy “Az 1995. évi RSzSz törvény CVII cikkely 3. paragrafusának alapján jogomban áll arra utasítani, hogy dobja el a fegyverét és hagyja magát őrizetbe venni!”, hanem egyszerűen belénk lő egyet. A rendőrnek joga van az önvédelemre, nekünk pedig nincs jogunk fegyvert használni. 2-0 a rendőr úr javára. Abban a pillanatban, hogy megszegjük a törvényt, lemondunk az emberi bánásmódhoz való jogunkról.

 

Demokrácia

A demokrácia szó jelentése[3] “a nép uralma”. (Az ógörög démosz (nép) és kratein (uralom) szavak képzős alakjakjából, a “demokratia” szóból származik.) Ez a bizonyos népuralom abból áll, hogy a nép egyes tagjai (először csak az arisztokraták, majd később minden 18 évnél idősebb férfi, végül a XX. századtól a nők is) szavazójoggal rendelkeznek. A legtöbb kérdést pedig többségi szavazással döntik el.

“A demokrácia a kormányzat rossz formája, amely azonban még mindig jobb az összes többinél.” – Winston Churchill

Egyet értek Winston Churchill véleményével. Sajnos nem tudom, hogyan lehetne a világot megjavítani, ezért kénytelen vagyok elfogadni azt jelenlegi állapotában, még ha nem is tetszik. A mostani demokratikus rendszer még mindig sokkal jobb, mint ha újra diktatúrában élnénk. A demokrácia alapötlete nagyon szép. A demokrácia elméletben akár még ideális rendszer is lehetne. De a gyakorlatban nem az. Ezt belátva én szabad óráimban a rendszer fejleszthetőségén töröm a fejem…

Eddig eredménytelenül. A hibákat jól látom, mindannyian látjuk. De amikor cselekedni kellene, megtorpanunk. A rendszer szidása minden magyarnak nagyon jól megy, órákat töltünk el fölösleges, üres politizálással – vagyis a politikusok szidásával – minden nap.

Szerintem a demokrácia jelenleg legnagyobb problémája a szavazás. A XVIII. kerületben élek, itt olyan szinten passzívak az emberek, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavazni. Érvénytelen is lett a választás, meg kellett ismételni.

Egy másik, még mindig a szavazáshoz kapcsolódó súlyos akadály az érdeklődéshiány, értesületlenség, tudatlanság, ignorancia. Én például úgy mentem el szavazni, hogy megkérdeztem szüleimet, kire szavazzak… Ez ám a teljesítmény! Igazán felelősségteljes döntést hoztam, nem hagytam magam manipulálni, alaposan meggondoltam döntésemet… Kinek is az érdekei fontosak?

A fiatalok az alapján választanak, hogy mennyire jóképű az adott politikus. Szépen mosolyog-e, vagy inkább vicsorog? A haja meg van fésülve? Ezzel szemben az öregek a magasabb nyugdíjat ígérő képviselőnek adják el szavazatukat. A tanárok az oktatási reform mellett kardoskodónak nyújtják át szavazócéduláikat. A munkanélkülieket csak a minimálbér-emelés érdekli, a földművelőket pedig az agrártámogatás növelésén túl mással nem is lehet motiválni. A hűség-komplexusosak[4] akkor is a megszokott pártra szavaznak, ha az már nem szimpatikus számukra.

A politikusok célja a hatalomra jutás. Magyarország fejlesztésének ígérete csak egy eszköz a hatalom elérésének érdekében. Számukra a legfontosabb a nép manipulációja, karizmájuk, népszerűségük fejlesztése, egymás beszennyezése, lealacsonyítása. Másképp látnak mindent: A tömeg statisztika, a kerület választókörzet, az ellenzék pedig ellenség. Mikor volt legutóbb összefogás, vagy egy célért való küzdelem a politikusok között?

Még a legjobb esetben is minden negyedik évben újra van választás. (Rossz eset alatt értem a párt bukását, újraválasztást, a miniszterelnök esetleges elhalálozását, merényletét, vagy akár őszödi beszédét is.) Ilyenkor, választás idején, az egész vezetőséget kidobjuk a parlamentből és egy másik ül be a helyére. A hosszútávú terveket újraértékelik, gazdaságtalannak, nem ideálisnak állapítják meg, majd visszavonják. Összedől az előző miniszter nagy terve, helyette jön a következőé. Ez nem fejlődés, ez stagnálás! Ráadásul minden döntést órákig tart meghozni.

Diktatúra

“A diktatúra valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma.” – A diktatúra fogalma[5]

A diktatúra önkényuralom. Ma mindenki rossz dolognak tartja, de nem volt mindig az. A Római Köztársaságban például ideiglenes, 6 hónapig tartó időszakot jelentett, amit általában háborús veszélyek elhárítására használtak. A diktátornak teljhatalma volt, de csak háborús ügyekben.

A diktatúra szó jelentése időszámításunk előtt száz évvel váltott először negatívba. Ekkor történt, hogy Gaius Marius, Róma akkori diktátora – a történelemben először – felfegyverezte Róma szegényeit, ígérve nekik kalandot, hírnevet és zsákmányt. Az új hadsereggel hatalmas sikereket ért el, a teuton királyság és más ellenségek többszöri legyőzése rendkívül közkedveltté tette Mariust. Nem is egyszer újraválasztották ebben a háborús időszakban. A baj akkor kezdődött, mikor véglegesen megsemmisítette ellenségeit és elkezdte beváltani ígéretét (zsákmány) a szegényhadseregnek. Törvényt hozott, miszerint a veteránoknak föld jár. Az emberek viszont nem akarták átadni földjüket. Erre Marius kivezényelte a hadsereget, ezzel engedelmességre kényszerítve a népet. Hatalmon maradt ugyan, de csak a hadsereg támogatása miatt. 6 hónappal később, mikor lejárt diktátori kinevezése elmenekült.

 

Budapest, 2010. május 3.                                                                Berezvai Dániel

Statisztikák: 4 oldal, 967 szó, 7325 karakter

Felhasznált források: A diktatúra mosolya – Viccek az elmúlt politikai rendszerekről; Mi Micsoda 48: Demokrácia – Az ókori róma; A demokrácia csúfsága; Kisz 1919-1957 ; Továbbá az internetes forrásokat a megfelelő lap alján feltüntettem lábjegyzetként.


[1] Magyarország hivatalos államformája köztársaság, ami nem teljesen egyenlő a demokráciával.

[2] Forrás: http://hu.wikiquote.org/wiki/Karinthy_Frigyes#Humor

[3] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokrácia

[4] Idegi alapú betegség, rossz gyermekkor vagy közeli családtag korai elvesztése következtében alakulhat ki egyfajta beteges ragaszkodás tárgyakhoz, szokásokhoz, politikusokhoz, vagy pártokhoz.

Az emberek 1/5 része már állt pszichológiai kezelés alatt. 20%-unk elméje nem teljesen egészséges! Az enyém sem.

[5] Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diktatúra&diff=prev&oldid=5470528

 

Biológia – Az anyagszállítás szervrendszere

Biológia – Anyagszállítás szervrendszere.doc

Az anyagszállítás szervrendszere

 

  • Szív:
    • Percenként 72-szer dobban, ez körülbelül százezer dobbanás/nap, de erősen függ a fizikai megterheléstől, lelkiállapotunktól, és az adrenalin mennyiségétől a vérben.
    • Súlya körülbelül 300g. A férfiak szíve nehezebb, mint a nőké (kb. 50 grammal).
    • Saját ingerületkeltő rendszere van, mely a szív bal felső csúcsában elhelyezkedő szinusz-csomóból indul ki. Az áram a szívben lefelé halad, majd visszatér és elhal.
    • Ha az egész szív egyszerre húzódna össze, nem pumpálna. Fontos az áram útja.
    • A pacemaker-sejtek generálta elektromos ingert millivoltban mérjük. (-70-50 mV)
    • A defibrillátor 200,000 és 1,700,000 mV közötti töltést használ a szív újraindításához. A fibrilláció jelensége a szívizomremegés / elektromos impulzusremegés.

 

Jobb pitvar:

Ide tér vissza mindkét üres visszér.

Bal pitvar:

Ide tér vissza a tüdőgyűjtőér.

Jobb kamra:

Innen indul ki a tüdőverőér.

Bal kamra:

Innen indul ki az aorta.

 

  • Vér:
    • Útja: (nagyvérkör) bal szívkamra→ főverőér/aorta→ verőér/artéria→ hajszálér/kapilláris→ szerv/orgánum→ gyűjtőerek/vénák→ jobb szívpitvar→ (kisvérkör) jobb szívkamra→ tüdő főverőere→ tüdőverőér→ tüdőhajszálér→ tüdőhólyagocska/alveolus→ tüdőgyűjtőér→ bal szívpitvar.
    • A vér 55%-a vérplazma. A vérplazma 92%-a víz. Ebből következik, hogy a vér 50,6%-a, vagyis majdnem pontosan a fele víz.
    • A vérplazma eredetileg sárga színű. A vért a vörösvértestekben található hemo­globin színezi pirosra.
    • Kolloidméretű = 1-500 nanométeres. (A kolloidok százszor nagyobbak az atomoknál.)
    • Vörösvértest:
      • Fánk alakú, sejtmagja nincs (fejlődéskor még van, de később feloldódik), mozgása passzív (sodorja az ár), 5 millió/mm3, vörös csontvelő termeli, 120 napig él, feladata az oxigénszállítás, a lépben és a májban bomlik le.
      • Hiánya: Vérszegénység, fáradtság.
      • Túltermelődése: Fejfájás, lép és májnagyobbodás. (Polycythemia vera)
    • Fehérvérsejt:
      • Gömbölyded vagy szabálytalan alakú, van sejtmagja, tud aktívan mozogni, 7 ezer/mm3, a vörös csontvelőben és a nyirokrendszerben termelődik, 1-2 hétig (falósejt) vagy 10 évig (memóriasejt) él, feladata az ellenanyag-termelés és a védekezés, a kórokozók bekebelezése után elpusztul, a májban bomlik le.
      • Hiánya: Gyakoribb fertőzések, nehéz, vagy egyáltalán nincs gyógyulás.
      • Túltermelődése: Leukémia, fehérvérűség.
      • A memóriasejt “megjegyzi” a kórokozók elleni leghatékonyabb ellenszert, osztódáskor ez az “emlék” is lemásolódik, így életünk végéig védve vagyunk pl. a védőoltással szerzett kórokozókkal szemben.

 

    • Vérlemezke:
      • Szabálytalan alakú sejttöredék, sejtmagja nincs, sodródik a vérárammal, 150-300 ezer/mm3, vörös csontvelőben termelődik, 7-9 napig él, feladata a véralvadás elősegítése, a véralvadás helyén elpusztul, a májban bomlik le.
      • Hiánya: Vérzékenység, lassú véralvadás.
      • Túltermelődése: Ritkán fordul elő.

 

  • Érszűkület, érelmeszesedés:
    • Először a magas zsírtartalmú anyagok, majd mész rakódik le az erek belső falára.
    • Fiatal korban is könnyedén kialakulhat, de a folyamat lassú.
    • Kevés (maximum 3 dl) alkohol elfogyasztása fokozza a máj működését, ami “jó” koleszterint termel, úgynevezett HDL-t. Ennek feladata a vér zsírtartalmának megkötése és májba szállítása.
    • Könnyű észrevenni végtagok érelmeszesedését, figyeljünk az árulkodó jelekre!
    • Például hideg lábak, lassan gyógyuló apró sebek, zsibbadás.

 

  • A verőerek falában kevesebb a kötőszövet, ezért rugalmasabbak.
  • A gyűjtőerek falában kevesebb a simaizom, ezért tágulékonyabbak.

 

5 és fél óra, 518 szó, 3737 karakter.

 

Fizika Mechanika

Berezvai Dani 10D

Fizika – Mechanika, Mágnes

A fizika a görög “Füzizz” szóból származik, jelentése: természet.

 

A mechanika a fizika mozgásokkal és erőkkel foglalkozó ága. A klasszikus mechanika nem használható két speciális esetben:

  • Atomi szinten – kvantummechanika
  • Fénysebességhez közel – relativitáselmélet

 

Vonatkoztatási rendszer:

Minden mozgás viszonylagos, relatív. A mérés összehasonlítás. Szükség van alapegységekre.

SI: l, m, t, I, T. Váltószámok: m, c, d, egység, dk, h, k. Tömeg ≠ Súly. 1 l = 1 dm3. 0 K = -273 °C

 

Pontszerű test:

A valós testeket pontként ábrázoljuk, így könnyebb velük számításokat végezni. A nyugvó testet jellemzi a tömege.

 

Pálya, Út, Elmozdulás, Vektor:

Pálya: Az a geometriai vonal, amelyen a mozgó test halad. (út, sín, nyomvonal)

Út: A pálya azon része, amelyen a mozgó test végighalad. Jele: s [s] = m

Elmozdulás: A mozgás kezdőpontjából a végpontjába mutató vektor. AB

Vektor: Irányított szakasz. Jele: a

 

 

Ezen az ábrán az elmozdulás 0, mert a labda ugyanoda érkezett vissza, ahonnan
kiindult. (Ezt nevezzük nullvektornak. A nullvektor hossza 0, iránya tetszőleges.)

 

Az út viszont nem nulla, hanem kétszer a labda távolsága a földtől.

 

Sebesség (Pontszerű test egyenes vonalú egyenletes mozgása):

v=s/t [v]=m/s Fontos: fény C=3•108 m/s, hang 343 m/s. Átváltás: 1 m/s = 3,6 km/h

Grafikon: út/idő (egyenes, metszi az idő tengelyt) és sebesség/idő (párhuzamos az idő tengellyel).

Példák: gyalog 4 km/h, futva 16, autóval 60. Víziló 15 m/s, strucc 35, fecske 60, golyó 1500.

Átlagsebesség: vátl=sö/tö (Összes út és a megtételéhez szükséges összes idő hányadosa.)

Pillanatnyi sebesség: vpill=s0/t0 (Nagyon rövid idő alatti átlagsebesség.)

Megtett út (s) = Grafikon alatti terület:                         (Feldaraboljuk és összeadjuk a területeket.)

 

Vektorműveletek:

Szorzás számmal (a•9), Összeadás (a+b), Kivonás (ab). [Két vektor összeszorzása (ab)]

Összeadás: Egymásbafűz, legelső kezdőpontjától a legutolsó végpontjába mutató vektor.

Kivonás: Egymásbafűz, kisebbítendő végpontjából a kivonandó kezdőpontjába mutató vektor.

 

Gyorsulás (Pontszerű test egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása):

a=Δv/t Időegység alatti sebességváltozás. [a]=m/s2

s=at2/2 Szabadesés esetén a nehézségi gyorsulás g=a=9,81 m/s2 (Magyarországon!)

 

Periodikus mozgás:

Pályája zárt vonal: kör, téglalap, ellipszis, szakasz (oda-vissza mozog), vagy akár szabálytalan.

 

Egyenletes körmozgás:

Periódusidő: Egy fordulat (periódus) megtételéhez szükséges idő. Jele: T [T]=s

Fordulatszám (frekvencia): Időegység alatti fordulatok száma. n=1/T [n]=Hz (1/s)

Szögelfordulás: (fí) φ A szögeket Radiánban mérjük, 57,3°=1 Radián.

Szögsebesség: (omega) ω 1s alatti szögelfordulás ω=φ/t | ω=2π/T

Kerületi sebesség: v=rω | v=Ko/T (Ko = Kör kerülete = 2rπ)

 

Tehetetlenség (Newton első törvénye):

Minden test megtartja nyugalmát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg más test a mozgásállapotát meg nem változtatja. Jele: m [m]=kg

Ez csak inerciarendszerben érvényes. (Inerciarendszer: rögzített vonatkoztatási rendszer, nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Pl egy állócsillag.)

Sűrűség: Egységnyi térfogatú anyag tömege. (ró) ρ=m/V [ρ]=kg/m3

Impulzus (lendület): A tömeg és a sebességvektor szorzata. I=mv [I]=kgm/s

 

A dinamika alapegyenlete (Newton második törvénye):

F=ma [F]=kgm/s2=N (Newton tiszteletére)

 

Hatás-ellenhatás (Newton harmadik törvénye):

Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat.

 

Erőhatások függetlenségének elve (Newton negyedik törvénye):

Ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor az erőhatások egymást nem zavarva, egymástól függetlenül adódnak össze. Az erőhatásokat szabad összegezni.

 

Rugóállandó (Direkciós erő):

D=F/Δl Ahol D a rugóállandó, F az erő, Δl a rugó hosszúságának változása [D]=N/m

 

Súly:

Az az erő, amellyel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést.

G=mg (Nyugalomban lévő test esetén!) Felfelé: G=m(g+a) Lefelé: G=m(g-a)

Súlytalanság: A szabadon eső test nem nyomja az alátámasztást, és nem húzza a felfüggesztést.

 

Erők összegzése:

Paralelogramma módszer vagy egymásba fűzéses módszerrel lehet erőket összeadni.

A testre ható erők hatásvonaluk mentén eltolhatóak.

Forgatónyomaték: Erő és erőkar szorzata: M=Fk Ahol k az F erő távolsága az O ponttól.

Egyensúly: Testre ható erők összege nulla és a forgatónyomatékaik összege bármely pontra nulla.

Erőpár: Két párhuzamos, ellentétes irányú, azonos nagyságú erő. M=Fd Ahol d az erők távolsága

Súlypont: A nehézségi erők eredőjének támadási pontja. Itt alátámasztott test nyugalomban van.

 

Erőfajták:

Kényszererő: A felületre helyezett test nyomja a felületet. A hatás-ellenhatás miatt a felület is nyomja a testet, ez a K. A kényszererő merőleges a felületre.

Tapadási súrlódás: A nyugalomban lévő testre ható F erőpárja, amíg el nem éri maximumát:

Tapadási súrlódás maximuma: S=µ0K Ahol µ0 (Mü0) a Tapadási súrlódási együttható.

Csúszási súrlódás: Iránya ellentétes a sebesség irányával. Függ a felület minőségétől és az erőtől, nem függ a felület nagyságától. S=µK Ahol µ (Mü) a Csúszási Súrlódási együttható.

Összefüggés: µ0 mindig nagyobb, mint µ. Tapadás>Csúszás(>>Gördülés, ami alakfüggő)

Közegellenállás: Légnemű/Folyékony közegben, kis sebességnél v-vel, nagy v-nél v2-tel arányos.

 

Munka, teljesítmény:

Munkavégzés: Erő hatására adott úton elmozdul egy test. W=Fs [W]=J (Joule) (J=Nm=kgm2/s2)

Ha F és s szöget zárnak be, csak az F erő s elmozdulás irányába eső komponensét kell használni. (Vagy a vektorok skaláris szorzatát: W=F•s•Cos(α) Ahol α a két vektor által közbezárt szög.)

Emelés: W=mgh Ahol h az emelés magassága. (W→Fs→Fh→Gh→mgh)

Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőlegesek, akkor nincs munka. (Mert 90° koszinusza 0.)

Rugó: W=Dx2/2

Teljesítmény: 1s alatt végzett munka. P=W/t [P]=W (watt, J/s, kgm2/s3) Lóerő: 1 LE = 736 W

J=Ws: 1 Ws = 3,600,000 kWh watt-másodperc/-szekundum, kilowattóra.

Hatásfok: η=Wh/Wö Hasznos munka és összes munka hányadosa. (η éta) Százalékban használjuk

 

Mozgási és helyzeti energia ([E]=J):

Helyzeti Energia: Eh=mgh Ahol mg a test súlya, h pedig az alapszinttől való távolsága.

Mozgási energia: Em=mv2/2 Szabadon eső testnél Em=Eh

Konzervatív erőtérben érvényes a mechanikai energia megmaradási tétele:

Olyan erőtérben ahol a testnek van helyzeti energiája, az Eh+Em összege állandó. (De ha súrlódás hat a testre, akkor nem.)                                                                                                Rugalmas energia: Er=Dx2/2

Munkatétel: A testre ható erők munkája a mozgási energia változását okozza:

W = ΔEm = m/2(v22-v12)

 

A gravitáció:

Fg=γmM/r2 Ahol γ a gravitációs állandó, m és M a két test tömege és r2 a távolságuk négyzete.

 

Mágnes:

Természetes állapotukban az anyagok nem mágnesesek. Ez megváltoztatható mágnesezéssel.

A mágnesnek két pólusa van. Ha pl. a rúdmágnest kettévágjuk, újra két pólus alakul ki a feleken.

Állandó mágnes: Anyaga pl. magnetit, nem veszíti el mágneses töltését.                 Rúd- és Patkómágnes

Északi pólus – piros, Déli pólus – kék.              Erőssége nem gyengül más tárgyak megmágnesezésétől.

A vas mágnesezhető, de nem tartja meg töltését. Az acél viszont megőrzi azt.

Ellentétes töltések vonzzák egymást, azonosak taszítják.

Elektromágnes alkalmazásai: Villanycsengő, automata biztosíték, egyenáramú motor.

 

 

VI Magyarország az Újkorban

VI Magyarország az Újkorban.doc

Jagellók, török hódoltság

 

Mátyás halála után a Jagelló-házból II. Ulászló lesz a király, alkalmatlan. Fia II. Lajos sem jobb.

Dózsa György: Keresztes háborúból parasztfelkelés. Eleinte sikeres volt, leverés után a megtorlás a vezérek kivégzése és a jobbágyok röghözkötése. De gyakorlatban a rendelkezés késik.

Mohácsi csata: Végváraink gyengék, Nándorfehérvár 5 éve elesett, Habsburgokat lefoglalták a franciák, török támad, 1526, katasztrófa, király meghalt, sereg fele oda, Budáig vonult a szultán.

15 évvel később a törökök megszállták Budát, az ország három részre szakadt. Végvárhálózat 22000 fős védősereggel a határon. A várharcok lelassítják, majd megállítják a török nyomulását.

Eger sikeres védelme 1552, Szigetvár eleste 1566 Itt Szulejmán és Zrínyi mindketten meghalnak.

Tizenöt éves háború: 1606-ig tart, Török és Habsburg harcol magyar földön, jelentős kárt okozva.

Kettős adóztatás: A török többet, mint a szokásos, a magyar felét szedte a régi adómennyiségnek.

Sok sikertelen kísérlet történt az újraegyesítésre, Fráter György, Báthory, Bocskai, Bethlen, stb.

A törökök megtorló támadása Erdély ellen: 1660-ban elesik Várad, Erdély nem önálló többé.

Zrínyi téli hadjárata 1664 hídégetés, török sereg szétverése. De előnytelen békét kötünk.

További sikertelen kísérletek: A Wesselényi-féle és a Kuruc mozgalom Thököly vezetésével.

Szent Liga: A pápa szervezte. 1699 sikerült kiűzni a 150 éves török megszállást.

Újszerzeményi Bizottság: A birtok értékének 10%-a a fegyverváltság, ennyibe kerül visszavenni.

Szabadságharc: II. Rákóczi Ferenc vezeti. A törökök elmentek, de a Habsburgokat is ki kell űzni.

A harc eleinte sikeres, a franciák még pénzzel is támogattak. Majd a Habsburgok legyőzik a franciákat, és nagyobb erővel tudnak minket támadni. 1711-ben letettük a fegyvert. Szatmári béke. A népesség nem növekedett annyira, mint máshol. A kis jégkorszak miatt rövidebbek a nyarak. A védekezés miatt elmocsarasították a várak környékét.

 

1 és fél óra, 280 szó, 1977 karakter.

 

V Kora Újkor

Berezvai Dani 10D

V Kora Újkor.doc

A kora újkor

A hosszú XVI. Század, tőkés gazdaság, világpiac, ipari fejlődés, Amerika felfedezése, vallásszakadás, Angol köztársaság, Szentpétervár, abszolutizmus (=egyeduralom).

A felfedezések: Portugália és Spanyolország a két felfedező, később a kereskedelemhez Anglia is csatlakozik, majd Németalföld. Karavella: óceánjáró hajó. Az első felfedezések Ázsia felé kerestek közvetlen tengeri utat, hogy kikerüljék a törököket és a közvetítőket (Vasco da Gama).

Kolumbusz Kristóf: 1492-ben felfedezte Amerikát, de élete végéig hitte, hogy Indiába érkezett.

Fernando Magellán: Bebizonyította, hogy a föld körülhajózható. 5 hajóból 1 maradt, ~ meghalt.

A spanyolok megsemmisítették az Azték és az Inka kultúrákat, belső segítséggel. Ültetvények.

A behurcolt betegségek miatt sok őslakos meghalt, helyettük néger rabszolgákat hoztak.

A portugálok az ázsiai kereskedelmet intézik Európa számára. Kereskedelmi telepek, erődök.

A kialakuló világpiacot Nyugat-Európa uralja, mozgatja. Sp, Por nem tud annyira érvényesülni.

Kereskedelmi utak átrendeződése: az Atlanti-óceán átveszi a főszerepet, miközben a Földközi-tenger visszaszorul. Emelkednek az árak, a bérből élők fizetését viszont nem emelik. Amerikából új növények honosultak át Európába: kukorica, burgonya, dohány, paprika, paradicsom, kakaó

Hitszakadás: Fő oka a búcsúcédulák árusítása. (Pénzért bűnbocsánat.) Luther Márton 95 pontja. Az 1555 vallásbéke kimondja: Akié a föld, azé a vallás. Vagyis a földesurak választanak vallást. További vallásirányzatok: Kálvin János reformációja, sokféle protestáns irányzat. Bibliafordítás.

Ellenreformáció: Katolikus megújulás, papképzés, vallásháborúk, erőszakos térítés.

Harmincéves háború: 1648-ig tartott, Spanyolország szárazföldi vereséget szenvedett. A háború nagy nyertese Franciaország. Tapasztalat: Zsoldosok nem jók, helyettük állandó hadsereg lesz.

A franciák megpróbáltak világuralomra törni, de nem sikerült az angol tengeruralom miatt.

Abszolutizmus: korlátlan egyeduralom. Francia. (Merkantilizmus: állami támogatás az iparnak.)

Második jobbágyság: Újra röghöz kötött, robotra kényszerített parasztok. Cseh, Magyar, Lengyel.

Nagy Péter: Rettegett Iván halála után visszaáll a rend. Szentpétervár német nevű orosz főváros.

Angol forradalom: Eredménye köztársaság, Cromwell diktatúrája, végül alkotmányos monarchia.

Világegyetem: Heliocentrikus világkép: Ellipszispályán keringenek a bolygók a Nap körül.

Térképészet: Sok számítás, aprólékos rajzolás, nyomtatás kifizetődővé tette.

Orvostudomány: Vallás és babona már nem akadályozza a boncolást. Mikroszkóp. Vérkeringés.

Barokk művészet: Reneszánsz után, nagy méretek, rendszer, nagyszabású városrendezések.

 

3 és fél óra, 328 szó, 2682 karakter.

 

IV Magyarország (Anjouk)

Berezvai Dani 10D

IV Magyarország (Anjouk).doc

Anjouk

Az Árpád-ház 1301-ben férfiágon kihalt, III. András volt az utolsó Árpád-házi uralkodó.

Végül a női ágon beházasodott Anjou-család Károly Róbertje nyerte el a trónt, a két másik trónkövetelőt legyőzve.

Honor: A hatalmi elit tagjainak adott földbirtok arra az időre, ameddig tisztségüket betöltötték. E birtok jövedelmeiből kellett fedezniük a beosztással járó összes kiadásokat.

Kapuadó: (internetről) Ha a jobbágy kapuján átfér egy ökrösszekér, 18 dénár kapuadót fizessen.

Bányászat: Támogatta az új bányák nyitását, a haszon 1/3-át megtarthatta a földesúr.

Bandérium: Főúri magánhadsereg, zászlóalj. A legfőbb vezetőknek saját hadserege lehetett.

Új kereskedelmi útvonal: 1335-ben a visegrádi királytalálkozón jelölték ki, Bécset elkerülve.

Kétféle város: Mező~: hűbéri kötöttségek, kiváltságok. Szabad királyi ~: körbefalazott, polgárjog.

Perszonálunió: Fia, Nagy Lajos Lengyel király lett, de a két országnak csak a királya volt közös.

Egy és ugyanazon szabadság: Minden nemesnek ugyanazok a jogai és kiváltságai.

Luxemburgi Zsigmond: Nagy Lajos lányának férje, szakembereket is hívott tanácsosnak. Évekig tartó távolléteiben sem gyengült meg hatalma.

 

Török veszély

Magyarország szomszédjainak meggyengülése miatt nagyhatalom lesz. Mikor a törökök délen szomszédunkká váltak, külpolitikai helyzetünk gyökeresen megváltozott.

Luxemburgi Zsigmond végvárrendszert építtet, csak bandériumaink és királyi hadseregünk van.

Hunyadi János sikeres hadvezér. Téli hadjárata: 1443 vége – 1444 eleje. Minden csatát megnyert, de mégis vissza kellett vonulnia a török túlerő miatt. Ezután védekező harcmodorra váltott. Nándorfehérvárt sikeresen megvédte a szultánnal szemben.

Hunyadi Mátyás trónviszályok egész sora után lett királlyá koronázva. Az adókat átnevezte, így megszűntek az eddig szerzett mentességek. Rendkívüli hadiadó: gyakran szedték, 1 aranyforint.

Fekete sereg: Főként zsoldosokból állt, eleinte 6, később 20 ezer fő. Még Bécset is bevette 1485. Mátyás felesége Beatrix nem szerzett erős szövetségest. Rendezett, erős országot hagyott hátra.

Városok: Bánya~, Mező~, Kereskedő~, Királyi ~. Sok a tűzvész és a járvány, de a bevándorlás mértéke szinten tartja a népességet. Vízvezeték, csatorna ritkaságszámba ment. Jobbágypolgárok

 

2 óra, 298 szó, 2254 karakter.

 

Retorika

Berezvai Dani 10D

Retorika.doc

Retorika

Szónoki beszéd.

Görögök: Első Periklész, Leghatásosabb, akaraterős Démoszthenész, Könyvíró Arisztotelész.

Rómaiak: Görögöktől tanultak, Leghíresebb Cicero, aki kedvelte a hangzatos körmondatokat.

Magyarok: Első szónoklatunk a Halotti beszéd. Szónokok: Pázmány Péter, Felsőbüki Nagy Pál. Kölcsey Ferenc, Eötvös József, Deák Ferenc, Kossuth Lajos (ő angolul is).

 

A szónok öt feladata Cicero szerint: (Inventio, Dispositio, Elocutio, Pronuntiatio, Memoria)

Felkészülés, feltalálás, feltárás: Anyag- és indítékgyűjtés, a megoldások megtalálása. Készüljünk 9 szempont szerint: Ki? Kiknek? Miről? Mit? Miért? Hogyan? Hol? Körülmények? Szövegtípus?

Elrendezés: Érveink ésszerű, logikus sorrendbe rakása. Mindig írjunk vázlatot!

Stílus, megfogalmazás: Nyelvi formák=névmások, ebből lesznek az alakzatok, a következő átalakításokkal: ismétlés, felsorolás, fokozás, elhagyás, ellentét, párhuzam, kérdés, felkiáltás. Szemléltetés=közmondások. Példa=történetek/idézetek. Kulturális utalás=mitológiai/történelmi események. A szónoki kérdés hasznos, de ha a tömeg visszaválaszol, nevetségessé válunk. Megindítás: jó megszólítással személyes kapcsolatot termethetünk, felkiáltással, dramatizálással erős érzelmeket fejezhetünk ki, (de a kiabálós szónok nevetséges). Végül köszönetnyilvánítással fejezzük be beszédünket.

Előadás: A létrehozott szöveg élőszóbeli megszólaltatása. Hangerő, beszédtempó, gesztusok.

Megtanulás: Nem kell bemagolni az egész beszédet, de idézeteket, időpontokat, egyéb adatokat pontosan kell tudni. (Akik nem kezdők, azoknak elég egy vázlatot írni az egész beszéd helyett.)

 

A szónoki beszéd hét szerkezeti egysége: (Vagy röviden csak: Bevezetés, Tárgyalás, Befejezés)

Bevezetés: Hallgatóság megnyerése, érdeklődés felkeltése. Fontos a megszólítás pontossága.

Elbeszélés: A tényállás, helyzet rövid ismertetése. Időpontok, szereplők meghatározása.

Tétel: Mivel értünk egyet, és hogyan fogjuk kifejteni álláspontunkat. Más források szerint a tétel még további két részre oszlik; témafelvetésre és érvelésre. Nagyon fontos az érveink sorrendje.

Bizonyítás: Egybeolvadhat a cáfolással, alátámasztja és igazolja a véleményünket.

Cáfolás: Az ellenfél érveinek megdöntése a következő eszközökkel: Kisebbítés, Kételkedés, Tagadás, Figyelmeztetés, Gúny, stb. A jó kritika eredménye a meggyőzés. Ne személyeskedjünk! Próbáljunk építő kritikát használni! Foglaljuk össze saját szavainkkal az ellenfél mondanivalóvát!

Befejezés: Epilógus, lezárás. Felfrissítjük az emlékezetet, befolyásoljuk az érzelmeket.

Kitérés: Nem mindig része a beszédnek, bárhol elhelyezkedhet. Pihentethetjük vele a hallgatóságot, vagy lejárathatjuk az ellenfelet.

 

Következtetés 3 fajtája: DeInAb-duktív. De123 In321 Ab312 (1=Tétel 2=Eset 3=Eredmény)

Érvelés 3 fajtája: Logikai – Logosz, Etikai, erkölcsi – Ethosz, Érzelmi (leghatásosabb) – Pathosz.

Retorika 3+2 típusa: Politikai, törvényszéki, egyházi. Ünnepi, alkalmi.
Nyelvtan tankönyvből a 101/4. feladat: Három okot és három következményt kell találnom.

a) Az európai ember átlagos életkora meghosszabbodott.


Tisztábban élünk, mint régen.

Technológiailag is fejlettebbek vagyunk.

Védőoltás, antibiotikum, kevesebb háború.

Szép lassan túlnépesedik majd a Föld.

Helyhiány miatt lehet, hogy sok háború lesz.

Vagy kitelepülünk az űrbe / bolygókra.

 

b) Nő a válások száma.


A vallási tabu a válással szemben megszűnt.

Az emberek rosszabbak, mint régen.

Nehéz megtalálni az igazit, rohan a világ.

Sok lesz a félcsaládban felnövő gyermek.

Akik megszokják, hogy a válás elfogadott.

És emiatt a válások száma még tovább nő.

 

c) Egyre többen tanulnak angolul.


Az angol már most is a világ nyelve.

A legtöbb nyelvtanár angolt tanít. – Olcsóbb.

Angol informatika, nemzetközi kapcsolatok.

Még inkább az angol lesz a világnyelv.

Majdnem mindenki tudni fog angolul.

A többi nyelvet a kihalás veszélyezteti.

Írtam egy 758 szavas beszédet is:

Miért állt meg az oktatási reform?

Tisztelt Igazgató Urak, Kedves Pedagógusok, Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm, hogy eljöttek meghallgatni ötleteimet az oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatban. A sok közül ma csak három problémát fogok bemutatni önöknek, amik szerintem a legfontosabbak. Remélem javaslataimat lelkesedéssel, és a jövő felé nyitottan fogadják majd. Mindhárom pont a mai technológiai fejlettségünk szégyenletes kihasználatlanságával kapcsolatos.

Hogyan is folyik le ma Magyarországon egy tanóra? A diákok túlzsúfolt, 20 kilós táskájukból óránként nagy nehezen kirángatnak három tankönyvet és két füzetet, hogy helyette azután a tanár kérésére egy fénymásolt lapon dolgozhassanak, potyára cipelve a sok nehéz felszerelést. Hát kinek jó ez? (Eltekintve a nyomdaipar és a gyógypedagógusok nyilvánvaló hasznától.) Miért jó az bárkinek is, hogy a számítógéppel megszerkesztett, indexelhető, szabadon kereshető, kijavítható, más nyelvekre automatikusan lefordítható, vakok számára felolvasógéppel hanggá alakítható, tetszőlegesen nagyítható tankönyveket elavult, használhatatlan papíralapú médiumra konvertáljuk? Ez a folyamat a tudás értékét és használhatóságát rombolja, nem is beszélve a kivágott fákról és környezetszennyező tintáról, amit közben elhasználtunk.

Legyünk most diákok, akik éppen a régi tankönyveinkben keresünk egy kifejezést vagy szakszót, amit elméletileg tudnunk kéne, hiszen tavaly tanultuk már! Megnézzük a tartalomjegyzéket, és névmutatót, majd csalódottan nyugtázzuk, hogy nincs külön listázva. Aki ismeri az internetet, ilyenkor sincs bajban, hiszen rá tud keresni a szóra online, és másodperceken belül oldalak és meghatározások százai közül válogathat. De sokan csak azt tudják, hogy a világhálón játszani lehet. Internetes tanulásra sosem tanítottak minket, diákokat. Internet nélkül pedig kénytelenek vagyunk végiglapozni az egész tankönyvet azért az egyetlen kis válaszért. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a könyv a számítógépünkön, adatként lenne megtalálható, és egy egyszerű billentyűparanccsal (CTRL + F) rálelhetnénk a keresett definícióra? Miért nincs ez a hatékony eszköz a mai diákok kezében?

A digitális könyv, vagy idegen szóval E-book előállítása egyszerűbb, mint a mai tankönyveké, hiszen nem akadályoz minket a papír megszabott mérete, sem a színes képek többlet tintaköltsége. A terjesztés pedig majdnem költségmentes, hiszen lehet CD-n, 250 Ft-ért árulni, vagy akár interneten keresztül is, 5-10 Ft-ért letölteni. Nem fognak tízezrekbe kerülni többé a tankönyv­csomagok! A szerzői díjat pedig fizethetné az állam, hiszen ez a megoldás sok pénzt fog megtakarítani az adófizetők pénzéből, ami egyébként ingyen-tankönyv támogatásra ment volna el.

Kérem, támogassák indítványomat, miszerint a tankönyveket elektronikus formában is megvásárolhassák a diákok, és a laptoppal rendelkezők végre elfelejthessék a nyomtatott tankönyvek rémálomvilágát és magas költségét.

A második fejlesztés, amit a külföldi egyetemek már sikeresen alkalmaznak ma is, a tanórák digitális rögzítése lenne. Hányszor fordul elő egy tanulóval, hogy betegség vagy egyéb ok miatt nem tud bemenni az iskolába? Miért ne nézhetné meg videón, hogy mi történt az órákon? Sőt! Mi lenne, ha a legjobb tanárok óráit elérhetővé tennénk az interneten keresztül, hogy ha valaki nem értette az aznapi tananyagot, megnézhesse egy másik osztály szemén és fülén keresztül, egy másik tanár előadásában? Az igen közeli jövőben már nem is lesz szükségünk tanórákra, hiszen mi értelme újra és újra ugyanazt az anyagot leadni, ha már egyszer ott van videón? A tanárok ettől még nem lennének munkanélküliek, hiszen semmivel sem lehet helyettesíteni az élőszavas, kérdésekből és válaszokból álló beszélgetést, a többoldalas dolgozatok kijavítását, és az emberi kapcsolatokat. Mindössze a munka mennyisége csökkenne, és a hosszú monológok által okozott rekedtség múlna el.

Kérem, kövessék a külföldi egyetemek példáját, és rögzítsék a tanórákat videóra. A jól sikerült felvételeket pedig hadd tekintsük meg az interneten is.

A harmadik ötletemről csak röviden szólnék, hiszen még kidolgozatlan, csiszolni és finomítani kell azt. A diákok nem szereznek túl sok gyakorlati tudást az alatt a 12 év alatt, amíg az általános- és középiskoláikat kijárják. Atomfizikát és biokémiát, azt igen, de vajon miért kell ez egy táncolni vágyó lánynak vagy verseket író fiúnak? Anélkül is tudunk táncolni, hogy lábunk radiánban mért szögelfordulásán vagy karunk lendületi energiáján járjon az agyunk. Miért nem tölthetik idejüket a fiatalok azzal, amit szeretnek, ami érdekli őket? Aki reál beállítottságú, matematikusnak készül, annak miért kell 11 tanévet kivárnia, hogy végre megtudhassa, hogy mi az a logaritmus? Aki külföldön akar majd élni, az miért tanuljon meg ennyi mindent a magyar nyelvtanról? Nem lenne fontosabb a jövő felé nézni, és azt a külföldi nyelvet jobban elsajátítani? Hátráltat minket a fölösleges tudás, amit nem azért tanulunk meg, mert szükségünk van rá, hanem, hogy átmehessünk a következő évbe, ahol még több nemkívánatos információval bombázzák majd a fejünket.

Kérem, segítsenek megállítani az információlavinát, mielőtt az végleg betemet minket. Hadd tanuljunk azt, ami leginkább érdekel.

Ezzel beszédem végére is értem. Remélem, hogy megfontolják e három problémát, és az általam kínált megoldásokat: E-Book, vagyis a számítógépen olvasható tankönyv. Videóra rögzített tanórák, vagyis kevesebb iskolában töltött idő. Gyakorlati tudás, vagyis szabadon leadható tantárgyak. Köszönöm, hogy meghallgattak. A viszont látásra.

(1272 szó, 9552 karakter.)

Berezvai Dani 10D

2009. június 1.

Alakzatok és Képek

Berezvai Dani 11D 

Alakzatok Képek.doc

Alakzatok:

  • Alliteráció: Betűrím. (Világnak világa, virágnak virága)
  • Rím: Sorvégek összecsengése.
  • Áthajlás: (Enjambement) Nincs írásjel a sor végén. Szelíd ~: lazább összefüggő mondatrészeket választ el. Éles ~: Szorosan tapadó szintagmákat választ el.
  • Ismétlés: Egyszerű, kulcsszavak, tő (figura etimologica), felsorolás, részletezés, halmozás, kötőszóhalmozás, gondolatritmus (párhuzamos mondatszerkesztés), refrén.
  • Kihagyás, Felcserélés: Hiányos mondatok, szórend, mondatrend, kérdés, felkiáltás, megszólítás.
  • Túlzás, Kicsinyítés:
  • Nyílt gúny: Felnagyítva mutatja meg egy jelenség negatív vonásait.
  • Irónia: Látszólagos dicséret mögött elítélés húzódik meg. Humor.

 

Képek:

  • Hasonlóság:
    • Metafora: Átvitel az azonosító-azonosítandó között. Teljes ~: Szívem egy nagy harangvirág. Egytagú ~: Gyere ki galambom! Gyere ki gerlicém! (Iluska)
    • Megszemélyesítés: Élettelen tárgyak élő tulajdonságokkal való felruházása.
    • Allegória: Másról beszélni. (Itt a nagy halott előttünk… halott=Magyarország)
  • Hasonlóság és érintkezés:
    • Szinesztézia: Összeérzés. (Milyen volt hangja selyme… hallás+tapintás.) [A tankönyv szerint látás+hallás?]
    • Szimbólum: Ismertetőjel, bélyeg, jegy. (A rabság jele lánc, a béke jele galamb)
  • Érintkezés:
    • Metonímia: Névcsere. (Csendes a ház… nem a benne lakók. Célozza vasával… fegyverével. Boglyák * hűvösében… *=árnyékának a.)
    • Szinekdoché: Veleérzés. (A sarkon reszket egy zörgő kabát.)
  • Képszerű:
    • Hasonlat: , mint + -ként +gyanánt + -szerű +akár +valamint +mintegy +mintha
  • Egyéb:
    • Körülírás: Babonás félelemből / tapintatból. (Meghalt = jobb létre szenderült, terhes = másállapotban van.)

A nyelv, mint jelrendszer (1. tétel)

A nyelv, mint jelrendszer (1. tétel)

Szemiotika

A jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó tudományág neve a szemiotika. Eredete a görög szemion (“jel”) szó.

Jel

A jel önmagán túlmutató jelenség, melyet érzékszerveinkkel (látás, hallás, tapintás, stb.) foghatunk fel.

A jel többet / mást jelent, mint amit felfogunk.

A jelet használó közösség minden tagja elismeri azt.

Egy vagy több jelrendszerbe tartozik.

Fontos szerepe van az emberi érintkezésben, kommunikációban.

Funkciói lehetnek: tájékoztatás, felhívás, figyelmeztetés.

A jel részei

Jelölő/jeltest: amit érzékelünk (hangsor, betűk a papíron, piktogram)

Jelölt/jelenség: fogalom, amit a jel felidéz

Jelentés: az az absztrakció, amit a jelenségnek tulajdonítanak

A jelek csoportosítása

Természetes: közlési szándék nélkül jön létre (szimptómák)

Mesterséges: közlési szándékkal jön létre (szignálok)

 

Nyelvi jelek (hang, betű)

Nem nyelvi jelek (mimika, testtartás, gesztikuláció)

 

A jelölt és a jelölő viszonya mesterséges jelek esetén

Index: ok-okozati vagy logikai kapcsolat/érintkezés (közlekedési tábla, integetés)

Ikon: hasonlóság (térkép, fénykép, hangutánzó szavak)

Szimbólum: hagyomány vagy megállapodás (zászlók, galamb-béke, zöld-nyugodt, kék-hideg, piros-tűz)

Jelrendszer

Számos jelrendszer létezik, a leggyakrabban használt közülük a nyelv.

A vakok által használt jelrendszer a Braille-írás. /brej-írás/

A nyelvi rendszer lépcsői, a nyelvi jelek egységei

Beszédhang (fonéma) Lúdja = l + ú + ggy + a.

Szótő/szótoldalék (morféma) Alma = al + ma

Szóalak (lexéma) Pék = Pék

Szószerkezet (szintagma) Piros esernyő

Mondat

Szöveg (Már nem a nyelv, hanem a beszéd része.)

A hangok nem bírnak önálló jelentéssel, ezért őket nem soroljuk a nyelvi jelek közé. Belőlük épülnek fel a morfémák.

A legkisebb, jelentéssel bíró nyelvi jel a morféma (szóelem).

A nyelv, mint jelrendszer

Nyelvi és nem nyelvi jelekből és az ezeket rendszerző nyelvi szabályokból áll. Tehát jelrendszer.

A társadalom hozta létre és nem létezhet nélküle.

Megállapodáson (konvención) alapul.

 

A nyelv

A nyelv 3 fő szintje a hangok-, a szavak- és a mondatok szintje. A nyelvtan (grammatika) a szintek egymásra épülésének és a jelek szerkesztésének szabályait tartalmazza.

Használunk velünk született jeleket is (pl. félelem, öröm), de a legtöbb jelünket tanuljuk.

Változás

A szókészlet változékonyabb, a nyelvtan kevésbé változékony.

A változások öntörvényűek és önkényesek (a nők és a fiatalok hajlamosabbak a nyelvi újításokra).

Többértelműség

Egy nyelvi jelhez több jelentés is fűződhet (azonos alakú, többjelentésű szavak)

Egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű fogalmak)

Szókincs

Kétféle szókincs: aktív, passzív

Az egyén soha nem beszélheti nyelvének egészét, csak egy részét. (Helyzetének, életkorának, és műveltségének megfelelően.)

 

Budapest, 2011. január 30.

Berezvai Dani

386 szó, 2788 karakter, 3 oldal

 

Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat

Berezvai Dani 10D 

Összehasonlító elemzés – Himnusz Szózat.doc

Összehasonlító elemzés

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Vörösmarty Mihály: Szózat

 

A Himnusz és a Szózat is a reformkorban született, az elkeserítő magyar sors hatására. Stílusuk romantikus, műfajuk óda. Mindkét mű a múltat írja le, arra építkezik. Sokáig vitatták, hogy melyik vers legyen a Magyar Nemzet hivatalos himnusza, végül Kölcsey imája nyerte meg a disputát. Megzenésítésükre Bartay Endre színházigazgató kettő pályázatot hirdetett meg egy év szünettel. A Himnusz esetében több mint tíz pályamunka közül választották ki a nyertest, Erkel Ferencet. A Szózat megzenésítésére pedig húsz fölé rúgott a vállalkozók száma. Itt a nyertes Egressy Béni volt. (Nekem nagyon tetszik még Erkel Ferenc későbbi, négyszólamú változata is.)

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, szatmárcsekei magányában. A kézirat szerinti eredeti cím és alcím:

Hymnus, a’ Magyar nép

Zivataros századaiból.

Cseke.Januar.22d.

1823

Az aposztróf a régies “az Magyar” rövidített változata, a kéziratban többször is találkozunk ezzel a formával. (A mai változatban viszont már nem lelhető.) A 22-es szám mögötti d betű okát nem sikerült kiderítenem, de szerintem latinul van, és jelenti, hogy huszonkettedik nap / huszonkettedike.

Vörösmarty Mihály 1835 novemberében írta meg a Szózat első két versszakát, majd 1836 decemberére elkészült a teljes verssel. A Szózat sokban hasonlít a Himnuszra, de míg az előbbi inkább imára emlékeztet, az utóbbi határozottan egy szónoklat. Még a nevük is hasonlóan kezdődik, ami nem lehet véletlen.

Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusz keretét az első és utolsó egy versszak alkotja, kisebb eltérésekkel. A Szózatét pedig az első és utolsó két versszak, de itt a különbség valamivel nagyobb, mint ahogy azt Himnusznál megfigyeltük. Mindkét keret pontosan nyolc-nyolc sor hosszú.

A Himnusz nyelvezete, hanghordozása olyan érzést kelt bennem, mintha bibliát olvasnék. Számomra a két legfontosabb sor a “Megbűnhődte már e nép,” és az “A múltat s jövendőt!” volt. Ezzel Kölcsey határozott üzenetet küld Istennek, mégpedig azt, hogy “Eleget büntettél már minket uram…”. A himnuszban a kereten kívül is vannak ismétlődések, a költő ennek segítségével, ez által hangsúlyoz. A “Vár állott, most kőhalom” sor egy költői kép, ellentét a szépen álló vár, és a romos kőhalom között.

A harmadik versszakban a kalász és a nektár a bőség jelképei. Mátyás bús hada pedig a fekete sereget szimbolizálja, mely 1485-ben elfoglalta Bécset. (Bár nem maradt sokáig magyar kézen, mégis nagy siker volt az emberek szemében Ausztria elfoglalása.)

Az első hat versszak még a múltról szól, de a hetedik már a jelenbe lép át. Gondoljuk csak az 1809-i csatára, ahol a Franciák szétverték a magyar nemesi felkelést! S ah, szabadság nem virul / A holtnak véréből,”.

A vers keresztrímes, rímképlete ABABCDCD. Műfaja óda, azon belül pedig himnusz. (Istenhez írott, magasztos költemény.)

A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Hangvitele is határozottabb, szinte megjósolja, hogy “Még jőni kell, még jőni fog / egy jobb kor…”. Ez reményt ad.

A Szózatban csak minden második sor rímel, ez a félrím (Rímképlete XAXA XBXB, X=nem rímel).

Az első meghatározott történelmi utalások a negyedik versszakban találhatóak, “Árpádnak hadai” és “Hunyadnak karjai”. Ez előtt végig általánosít, például “Apáid vére folyt”. Nem tudjuk meg, hogy melyik apáinkról van szó. A hetedik versszak előrevetíti Magyarország lehetőségeit, pontosan kettő jövőkép közül választhatunk: “éltet vagy halált!”. (Ez egy ellentét.) A következő versszakok ezt a két válaszutat taglalják, egészen a befejező keretig. Légy híve rendületlenül / Hazádnak, oh magyar: / Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell.”

Kölcsey 33 évesen, Vörösmarty 35 évesen alkotta e két nagyszerű ódát. Mindkét vers körülbelül 60 soros, 220 szavas, 1400-1500 karakteres, pedig a Himnusz sorai valamivel hosszabbak a Szózatéinál. Mindkét vers dallamos, verselésük időmértékes.

Ünnepek, megemlékezések alkalmával általában a Himnuszt játsszák nyitásként és a Szózatot zárásként. Ez olyan, mintha Magyarországnak két himnusza lenne, ami szerintem egy nagyszerű dolog.

 

Budapest, 2009. június 9.                                                              5 és fél óra, 781 szó, 5319 karakter.

 

Zrínyi Miklós

Berezvai Dani 10D 

Zrínyi Miklós.doc

Zrínyi Miklós

(1620-1664)

A horvátországi származású Zrínyi Miklós a magyar Barokk fénykorának költője. Elsősorban hadvezér, másodsorban politikus és csak harmadsorban költő. Télen, mikor nem voltak harcok tudott csak időt szakítani az írásra. Irodalmi munkái a hadvezérséget szolgálták. Egy teljes katonai kézikönyvet tervezett megírni, de mindössze néhány mű készült el. Harcászati jellegű művei:

  • Az török áfium ellen való orvosság – zsoldos hadsereg
  • Tábori kis tracta – hadi szabályzat, seregfelépítés
  • Vitéz hadnagy – ideális hadvezér személye, stratégiák
  • Mátyás király életéről való elmélkedések – a királyok
  • Szigeti veszedelem – a török legyőzhető! (motiváló mű)

Zrínyi erősen vallásos taníttatásban részesült, apja korai halála után Pázmány Péter érsektől tanult, Csáktornyán. Európa Zrínyiben látta a török sereg megállítóját, de mivel ő bírálta a monarchiát, később a bizalmat megvonták tőle.

Halála gyanús körülmények között történt; vadászbaleset során egy vadkan több helyen is súlyosan megsebesítette, a vérzést nem sikerült megállítani, így belehalt. Sokan összeesküdésre, orvtámadásra gyanakodtak, de nem volt szemtanú, aki bizonyíthatta volna. Bárhogyan is történt, a kormánynak jól jött Zrínyi halála.

Magyar Barokk

A polgáriasodást követően az egyház vezeti be, 1600 és 1772 között. Magyarország vezető stílusirányzatává vált. Négy részre osztható; Kezdetek, Fénykor, Emlékírók kora, Késő Barokk. Pázmány Péter az első ismertebb magyar Barokk költőnk, Zrínyit a legnagyobbként tartják számon, és Gyöngyösi István pedig a kulturális enciklopédia szerint a legolvasottabb. A barokkban teremtett új műfaj, az Eposz teljes díszében pompázott. Általános igazság volt akkor, hogy az eposz a műfajok királya.

A barokk művészettörténeti stílus, elnevezését az olasz barocco szóból kapta (Jelentése: nyakatekerten díszített). A reneszánszt váltotta fel, a XVII században. Kialakulásának történelmi oka a katolikus ellenreformáció és a feudalizmus megerősödése. A barokk nem csak egyházi művészet, elterjed a főurak és még a polgárok között is. Jellemzői:

 

  • Erősen vallásos elemek
  • Földi élet megvetése
  • Lenyűgöző, magasztos
  • Túldíszített
  • Mozgalmas
  • Irracionális (túl a valóságon)
  • Nagy műfajokat használ (eposz, dráma)

 

A Barokk hatása természetesen nem csak az irodalomra terjedt ki; Az építészetben is megjelenik, például fényűzően díszített, hatalmas katedrálisok formájában. A festészetben giccses, meghökkentő képek születtek. A szobrászatban a hatalmas, élethű, kinyúló alkotások uralkodtak. A zenében a fő cél az elkápráztatás, nagyméretű orgonákkal, kórusokkal érték el a kellő hatást. (Ekkor élt Vivaldi és Bach is)

Szigeti Veszedelem

A szigeti veszedelem megírásával Zrínyi motiválni akart. A történet bizonyíték arra, hogy a törökök már nem olyan erősek, mint voltak – legyőzhetőek! (Magyarország egyedül van a török ellen)

Kettős paradoxon: a mű végén a török győzelmet vereségként mutatja be, a magyar vereséget pedig győzelemként, hiszen a törökök nem tudtak itt maradni. (Ezzel Zrínyi nem hamisítja meg a történelmet, csak más fényben ábrázolja az eseményeket, hogy megmaradjon a mű motivációs hatása) Kell is az a motiváció!

A barokk kor jellemzői a számmisztika, és a tudatos szerkesztettség. A mű pontosan 1566 versszakból (strófa) áll, ez utalás a szigeti ostrom évére. További barokk vonások a műben:

  • Ellentétek: pokol-menny, török-magyar jellemzők, értékek
  • Párhuzamok: Demirhán és Deli Vid a két vitéz párbajozó
  • Szónoklatok: Zrínyi beszéde a várvédőkhöz
  • Csodás elemek: angyali légió a hősök lelkét mennybe szállítja
  • Monumentalitás: nagy terjedelem, sok szereplő, összetett mondatok használata, hatalmas hadseregek, stb
  • Festői látásmód
  • Illúziókeltés
  • Túldíszített jelzők
  • Hangulatfestő szavak
  • Metaforák
  • Gazdag nyelvezet
  • Stílusos fogalmazás

 

 

A Szigeti Veszedelemben három műfaj elemei is keverednek:

  • Lírai: elmélkedések (pl.: Szkender és Rézmán a 3. énekben)
  • Epikai: leírás, elbeszélés, seregjellemzés (pl.: a seregszemlék)
  • Drámai: dialógusok, konfliktushelyzetek

Eposz

Az eposz egy múlt időben íródott, verses formájú elbeszélő költemény. Az epika legkorábban kialakult műfaja. A barokk eposz jellemzői:

 

  • In medias res (közepébe vág)
  • Keresztény beállítottság
  • Költői képek
  • Túlzások
  • Halmozások
  • Patetikus megfogalmazás
  • Mitológiai elemek
  • Propozíció (témamegjelölés)
  • Invokáció (múzsa segítségkérés)
  • Enumeráció (seregszemle)
  • Állandó Jelzők
  • Isteni Beavatkozás
  • Harcleírás
  • Fordulat

 

Az eposz Hősköltemény, vagyis főszereplője egy rendkívüli képességekkel felszerelt karakter (pl. Zrínyi). Tárgya leggyakrabban egy, az egész nemzetre kiható esemény (pl. tatárjárás). A legtöbb műnek ideológiai háttere is van (pl. Isteni büntetés a török).

Kronológia (Fontosabb Évszámok)

  • 1566. A költő dédapja egy hónapi védekezés után kitört a rommá-lőtt várból és hősi halált halt.
  • 1620. Zrínyi Miklós megszületett.
  • 1636. Itáliába utazott 16 évesen.
  • 1646. Megírta a Szigeti Veszedelmet.
  • 1647. Horvát bán, és Dél-Magyarország főparancsnoka lett.
  • 1649. Tábori kis Tracta (hadtudományi munka)
  • 1651. Adriai tengernek Syrenaia: Szigeti Veszedelem, és egyéb versei (gyűjtemény, Bécsben jelenik meg.)
  • 1653. Vitéz hadnagy (hadtudomány)
  • 1656. Mátyás király életéről való elmélkedések (történelmi mű)
  • 1661. Az török áfium ellen való orvosság (röpirat)
  • 1663. Zrínyi az egész magyar hadsereg főparancsnoka lett.
  • 1664. Téli hadjárat a török ellen. (Sikeres, 6km hosszú hidat felégetett, török utánpótlást ezzel átvágta, Kanizsa ostroma viszont már sikertelen)
  • 1664. Zrínyi Miklóst halálos baleset érte.

Budapest, 2008. november 16.       Berezvai Dani 10D        (5791 karakter)

Életrajzkönyv forrás: Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora (1965)

Egyéb források: Tankönyv, Füzet, Órai anyag, Körülbelül húsz Zrínyis honlap: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zrínyi_Miklós_(költő)  ~{http://www.freeweb.hu/bel}  ~/e2/barokk.html  ~/e2/zrinyi.html  ~/e3/ma02.html  ~/e3/ma20.html  ~{+erettsegi}  ~/szr.htm  ~/zmu.htm  ~/zri.htm stb…

William Shakespeare

Berezvai Dani 10D 

William Shakespeare.doc

William Shakespeare

(1564-1616)

 

1564. Április 26-án egy kesztyűmester, John Shakespeare és felesége, Mary Arden keresztelni vitték gyermeküket. A William nevet adták neki. A valódi születési dátum ismeretlen, de néhány nappal a keresztelő előtt történhetett (például 23-án). Shakespeare gyermekéveit egy Stratford-upon-Avon nevű városkában töltötte, és már 18 évesen megházasodott. Felesége, az akkor 26 éves és terhes Anne Hathaway összesen három gyermeket szült neki. (Ebből egy ikerpár)

Az angol nyelv egyes források (Oxford English Dictionary) szerint 240, mások (Jeff McQuain: Coined by Shakespeare) szerint több mint 1700 szót köszönhet Shakespeare-nek. Ezek az új szavak nagyrészt igék névszóvá (főnév, melléknév) alakítása révén jöttek létre. Néhány példa: gyanúsít (accuse), könyök (elbow), szemgolyó (eyeball), szélroham (gust), nagylelkű (generous), magányos (lonely), pletyka (rant), valótlan (unreal), bandita (bandit), forróvérű (hot‑blooded), stb.

23 évesen Londonba költözött, ahol munkát keresett és talált is A Király Színészei nevű társulatnál. Később a Globe Színház 10%-os részvényeseként szép jövedelemre tett szert, amit szülővárosa körüli földterületek megvásárlására fordított.

A legtöbb forrás szerint 37 drámát írt, de ez a szám a legújabb kutatások szerint 38 vagy 40. Indoklás: Két műben csak társszerző, nem az ő neve alatt kerültek kiadásra. Egy harmadik műve pedig, The Two Noble Kingsmen nem került beleszámolásra a legtöbb esetben. (Ismeretlen okból)

Munkássága: 1588 és 1613 között született műveinek legnagyobb része, köztük leghíresebb a Rómeó és Júlia és a Hamlet:

 

Rómeó és Júlia

 

A reneszánsz életérzésű dráma érzelmi felszabadultságot mutat központi témáján, a szerelmen keresztül. Ez a középkorra egyáltalán nem jellemző. A műben harcol a régi és az új értékrend, vagyis a középkor a feltörő reneszánsz ellen.

Rómeó és Júlia tragikus hősök, szenvedéllyel és érzelemmel teli történetük éppúgy érdekes ma is, mint régen. (kisebb módosításokkal) Ezt nevezzük vándormotívumnak. A mű a közönségnek íródott, hiszen Shakespeare-nek fontos a megélhetése. Egy színdarab akkor jövedelmez jól, ha sokan megnézik. Témája a mindenkori favoritok: Bosszú, Halál, Szerelem. Emellett tartalmaz családi viszályt és titkos házasságot is. Keverve találhatunk benne tragikus és komikus elemeket is.

A főszereplők halálának okai: (1) A szerelem nem tarthat örökké, ha viszont a csúcsponton az író megöli a szerelmeseket, megőrizheti a lángolást. (2) A középkori felfogású nemesek nem vennék jó néven, ha Capulet úr hatalom ellen lázadó lánya sikerrel jár a történet végére. Büntetése ezért az önkéntes halál, ezzel tudta Shakespeare kielégíteni a nemeseket. Szerintem nagyon kreatívan oldotta meg a problémát.

Eredetileg felvonások nélkül, egyben adták elő az egész darabot, a szüneteket később rakták bele a huszonegyedik századi ember kényelméért. A szerkezeti egységeket csak prológusok választották el egymástól az átírás előtt.

A középkori szokással ellentétben a cselekmény több napon át eltart, bonyolult szálakon fut, ráadásul több helyszínen egyszerre. A kifejezés: cselekményhálózat.

Prológus: Felvázolja a helyzetet 14 sorban, az utolsó két sor a nézőknek „kiszól” (csattanó). Műfaja szonett, megírásának célja a figyelemfelkeltés. Itt is, úgymint az egész darabban végig megtalálhatunk utalásokat Rómeó és Júlia halálára, így készíti fel a nézőket Shakespeare a tragédia befogadására.

Konfliktus: Capulet és Monague két ősi család Verona városában, régóta ellenségeskednek, de már senki nem tudja haragjuk eredeti okát. Érdekes, hogy az idősek békülékenyebbek, mint a fiatalok, pedig ők időben közelebb állnak a harc kiváltó okához.

Expozíció: Már érezzük a mű különös világát, miközben a Veronai piacon vitatkozó szolgákat figyelhetjük, mint készítik elő vitájukkal a tömegverekedést. Először csak hangos, haragos szóváltás folyik közöttük, később viszont már előkerül két karddal felfegyverezett úrfi, akik egymásba is kóstolnak. Majd bekapcsolódik a tömeg is. Végül a két családfő véget vet a vitának. A komikum erősen érződik a hálóruhás öregek megjelenésén, láthatjuk, hogy őket nem érdekli a viszálykodás.

Rómeó és Júlia tinédzserek, végletesség és érzelmi túlfűtöttség jellemző rájuk. Kapcsolatuk a mellékszereplőkkel nem hoz hasznot, hiába próbálnak azok segíteni. Minden rosszul sül el, ami a tragédiát erősíti.

Megoldás: A történet további szerencsétlen alakulásai miatt a két főhős öngyilkos lesz. Ezzel Shakespeare véget vet a komikumnak és rázúdítja a nézőre a tragikus-szomorú halált.

Hamlet

 

Shakespeare sokak által legjobbnak tartott drámája. Ez a leghosszabb műve és egyetlen bosszúdrámája. Egy Dán királyfiról szól, aki apja megmérgezéséért megpróbálja megölni Claudiust, de véletlenül Poloniust, a közembert szúrja le helyette. (sajnos tizedikben még nem tanulunk Hamletről)

Az angol Reneszánsz

 

I. Erzsébet uralkodása idején, 1555-ben az angol kultúra fejlődésnek indul. Oka a spanyol tengeri flotta sikeres legyőzése, ami Angliát nagyhatalmi helyzetbe állítja. Elkezdenek gyarmatokat hódítani, iparosítani, gyárakat építeni. A polgárosodás hatására a gazdag emberek színházra, kulturált szórakozásra vágynak. Az újságírás fellendül, megjelenik például az első nőknek szóló lap. Ezzel együtt a nők egyenjogúságáért is folyik a harc. (Sikeresen.)

 

Az angol reneszánsz színpada

 

A középkori színjátszás továbbfejlesztése. Megjelennek a hivatalos színészek, már nem csak hittérítési célokból tartanak előadásokat. Igazi színházak épülnek (Londonban 10) ezek közül legjelentősebb a Globe színház:

Elnevezését az ormán dekorációként hordott földgömbről kapta. A kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú színház felülről nyitott, ezért természetes fény mellett tudtak előadást tartani (Az eső ellen hogy védekeztek, azt nem tudom).

A hármas beosztás Lehetővé teszi a színterek gyors váltását, a cselekmények egyidejű előadását.

  • Előszínpad: benyúlik a nézőtérre
    • Szabadban játszódó jelenetekhez kiváló. Lehetővé teszi a nézők, a közönség bevonását a darabba.
  • Hátsószínpad: függönnyel elrejthető
    • Belső jelenetekhez, pl. szobákban, épületekben játszódó cselekmény bemutatásához.
  • Felsőszínpad: erkély
    • Magasban játszódó eseményekhez, pl. mennyország, hegy, várfal.

Nem voltak díszletek, így minden helyszínváltáskor egy párbeszéddel vagy monológgal kellett bemutatni az új környezetet.

A női szerepeket fiatal fiúk játszották, akkoriban még nem engedtek, csak férfiakat a színpadra.

Az angol reneszánsz színdarabjaiban a tér és az idő szabadon kezelt. Egy-egy történet akár éveket ugorhat az időben előre vagy hátra. Nem voltak merev szabályok. A figyelmet folyamatosan ébren tartotta, mozgalmas cselekménnyel, drámai küzdelmekkel és sokoldalú szereplőkkel szórakoztatja a nézőt.

Mivel mesterséges világítás nem volt, sötétedés előtt be kellett fejezni a darab előadását.

 

Budapest, 2008. november 4.

 

1004 szó, 7205 karakter, 3,¼ oldal.

 

Magyar nyelvű források:

Irodalom tankönyv – Életrajzi adatok

Irodalom füzet – Reneszánsz színház, Globe színház részei

Irodalom óra – A főhősök halálának igazi oka

 

Angol nyelvű források:

Andy Jones: William Shakespeare (WP#247338424)

Tom Reedy: William Shakespeare (WP#245592200)

http://www.shakespeares-globe.org/ – a Globe színház honlapja

 

Készítette: Berezvai Dani 10D

 

Vörösmarty Mihály

Berezvai Dani 10D

Vörösmarty Mihály.doc

Vörösmarty Mihály

(1800-1855)

 

1800. december 1-jén született Fejér megyében, Puszta-Nyéken (ma Kápolnásnyék). Apja gazdatisztként dolgozott, tisztes szegénység és súlyos nyomor között váltakozott életszínvonaluk. Ennek fő oka a kilenc gyermek etetésének és taníttatásának költsége volt. Iskoláit három helyen végezte: Helvét hitű iskola, Ciszterciták, Piarista gimnázium költői osztálya.

Mikor apja váratlanul meghalt 1817-ben, a család súlyos anyagi válságba sodródott. A filozófiai egyetem mellett nevelőként dolgozott, majd költözésük után magántanulóként elvégezte jogi tanulmányait is.

Etelka (Perczel Adél) iránt érzett szerelme a társadalmi szakadék miatt nem valósulhatott meg. Hamarosan Göbrőre költözött, itt írta meg honfoglalási hőskölteményét, a Zalán Futását, melyet szerelmének tehetetlensége ihletett. Egy évvel később visszatért a Perczel családhoz nevelőnek, e mellett letette ügyvédi vizsgáját. Pusztán az irodalomból akart megélni, ami barátai nélkül kudarcba fulladt volna. Az Akadémia rendes tagjává választották 1830-ban. Elismert író lett, tekintélye vitathatatlan. A Szózat az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából készült.

1841-ben beleszeretett Csajághy Laurába, házasságuk után 1843-tól halványodni kezdett népszerűsége. Képviselői megbízást (mandátumot) kapott, állami állást is vállalt, Petőfivel szembefordult, elfogadta a forradalom vívmányait, 1849-ben a kegyelmi szék közbírójává nevezték ki.

A világosi fegyverletétel testileg-lelkileg összetörte, feljelentette saját magát, de nem ítélték el, hanem kegyelemben részesült. Hazatért gazdálkodni.

Életének utolsó öt éve haldoklás volt, alig futotta erejéből az írásra, munkára. A vén cigány egyetlen kiemelkedő alkotása ebből az időből. Betegsége komolyabbra fordult, Pesten, 1855. november 19-én meghalt.

További művei: Csongor és Tünde, Az emberek, A merengőhöz, Szabad Sajtó.

1 óra, 236 szó, 1893 karakter.

 

Romantika

Berezvai Dani 10D

Romantika.doc

Romantika

XIX. század*

 

* Németországban, majd Angliában XVIII. század, Franciaországban és Oroszországban XIX. század, Magyarországban XIX. század végén.

A romantika az irodalomban fejlődött ki, innen áramlott át a többi művészeti ágba. Forrása a francia forradalom miatti illúzióvesztés és kiábrándulás volt. Az angolok féltették a békéjüket, mert ők már túl voltak a saját forradalmukon és nem akartak még egyet. A németek elmaradottak voltak a többi országhoz képest. Franciaországban pedig túl erős volt még a klasszicizmus, ezért itt csak később jelenhetett meg a romantika.

A műfaj hamar klasszicizmusellenes lett, szembefordult az ókori minták követésével. A művészek teljes szabadságát és az egyéniség kultuszát hirdette. Csak a költői tehetség volt fontos. Legfőbb ihletforrásnak a képzelőerőt és a fantáziát tartották. A romantikában lett követelmény először az eredetiség. Törekedtek az újdonságra. A korábbi mintákat elvetették, szabadon keverték a műfajokat. A romantika a középkort fedezi fel a klasszicizmus ókora helyett. A költők saját nemzeti múltjukat és a népművészetet tartották fontosnak. A romantika folytatta a klasszicizmus által elkezdett nyelvújítást, még népdalokat is gyűjtöttek, igaz csak a szövegüket, dallam nélkül. Romantikus költő például Victor Hugo, aki többek között a Párizsi Notre-Dame-ot és a Nyomorultakat is írta.

A romantika minden országban, minden földrajzi helyen más és más volt. Kelet- és Közép-Európában például a nemzeti függetlenség volt fontos.

Fantasztikum: Irrealitás, merész, képzelt, valószerűtlen dolog. Gyakori elem volt a mesevilág, tündérország, szerelmi boldogság, és illúzió. A távolság egyenlő volt a szépséggel, sok történet játszódott a távolban.

Keverék műfaj: A klasszicizmussal ellentétben már nem különítették el a műfajokat, hanem egységesnek tekintettek mindent. Lirizált műfajok.

 

A német romantika

 

A német polgárság eleinte lelkesedett a felvilágosodás iránt. A francia forradalom után viszont elbizonytalanodtak, ami végül keserű kiábrándulásba torkollott. Csodálni kezdték a középkort, mert akkor még egységes volt a világkép. Új műfajok és formák lehetőségeit tárták fel.

Novalis: Az ember megtalálhatja a boldogságot, “ha el van szánva keresve élni az életet: mégpedig szépséget, igazságot és szerető kölcsönösséget keresve.”

Novalis: Heinrich von Ofterdingen (részlet):

“Már éppen odament volna hozzá,
amikor a virág megmozdult és alakulni kezdett:
még fénylőbbek lettek levelei,
hozzásimultak az egyre növekvő szárhoz;
a virág Heinrich fölé hajlott;
a szirmok széles, kék nyakfodorrá váltak,
amely fölött gyöngéd vonású arc lebegett.”

 

Az angol romantika

 

Az első angol romantikus versgyűjtemény: William Wordsworth és Samuel Taylor Coleridge: Lírai balladák című 1798-ban kiadott könyve volt. A cím, Lírai Balladák, már utalt a műnemek keveredésére. Wordsworth a természetet, Coleridge pedig a képzeletvilágot örökítette meg. (Wordsworth például csodás tűzliliomokról, Coleridge pedig ópium-álom töredék-emlékekről írt.)

 

 

 

 

A francia romantika

 

Később bontakozott ki, mint a németeknél vagy az angoloknál. Ennek oka a Napóleoni császárság volt, ami a klasszicizmust az egyetlen hivatalos művészeti irányzattá konzerválta, vagyis csak a klasszicista művek számítottak hivatalosnak. Az első francia romantikusok Napóleon ellentáborából kerültek ki.

 

Az orosz romantika

 

A fentiekkel szemben Oroszországban a hűbéri viszonyok elavultsága váltotta ki a romantika kialakulásához szükséges elégedetlenséget és kiábrándultságot. Miután legyőzték a világuralomra törekvő franciákat, vagyis levették a zsarnokság terhét Európáról, úgy érezték itt az ideje a saját igájukat is ledobni: Forradalmi titkos társaságok alakultak, melyeknek tagjai dicsőségnek tekintették, ha életüket feláldozhatták a forradalmi ügy érdekében. Az első lázongásokat ugyan vérbe fojtották és kivégzésekkel torolták, de a változás elkerülhetetlen volt.

(Puskin külön tétel.)

A magyar romantika

 

A magyarországi reformkor Kisfaludy színműveivel kezdődött, melyeknek elsöprő sikere “műveletlen viselkedésre” ösztönözte a nézőket egy rendőri megfigyelő szerint. A nagy színpadi sikerek Pestet és Kisfaludy Károlyt helyezték az irodalmi élet központjába, s hamarosan ő lett az irodalom vezéregyénisége is.

Magyarország különleges helyzetéből adódóan nem az erőtlen polgárság volt a kulturális fejlődés vezetője, hanem a köznemesek. A változás éppen ezért békésen, az uralkodó jóváhagyásával folyhatott le, a köznemesek reformpolitikájának köszönhetően.

Kisfaludy halála után a romantikus triász (Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc) vette át az irodalom irányítását. Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a Pesti Magyar Színház, a Kisfaludy Társaság és a Nemzeti Kör. Nagyon sok újság és szerkesztőség is megjelent. Népszerű, új folyóirattípus lett a divatlap.

Az első magyar színtársulat Budán alakult meg 1790-ben, de mindössze 6 évig maradt fent, és állami támogatás hiányában ez a hat év is csak vergődés volt. A második magyar színésztársaság már pesten alakult, és 8 évig tartott. A legtöbb előadás német darabok fordítása, magyarítása révén született, amiben a lelkes egyetemi diákok segédkeztek. Az idegenben történt eseményeket magyar környezetbe, magyar múltba ültették át. Így keletkeztek a Szabolcs Vezér, a Tongor és a Komárom állapotja a VII. században című művek.

A reformkor véget érése az 1848-as pesti forradalom hatására következett be. Ekkor iktatták törvénybe a Jobbágyfelszabadítást, a sajtószabadságok, a közteherviselést, a népképviseletet és a törvény előtti egyenlőséget.

Kedvenc regényem ebből a korszakból Jókai Mórtól az Arany Ember.

5 és fél óra, 886 szó, 6484 karakter.

 

Puskin

Berezvai Dani 10D

Puskin.doc

Alekszandr Szergejevics Puskin

(1799-1837)

 

Puskin 1799. május 26-án született egy főnemesi családba. Orosz származású, de anyai dédapja még etióp volt, aki törökországi túszból lett Nagy Péter orosz cár kegyeltje. Szomorú gyermekkorát kitörölte emlékeiből, sosem írt szüleiről, akik őt francia nevelőkre bízták. Kitűnő francia tudásán és olvasni szeretésén kívül semmit nem hozott vissza magával. 1811-ben beíratták az oroszországi Líceum intézetbe, melyet még I. Sándor cár alapított azzal a szándékkal, hogy képzett tiszteket neveljenek benne. Puskint érzelmi szálak fűzik a gyönyörű parkkal körülvett helyhez, melyben hat évet töltött. Itt ébredt rá arra is, hogy ő művész. Az iskola elvégzése után egy kollégiumban kapott munkát, titkárként. A város megszédítette, bohém életet élt, sok szerelemmel.

Lázító versei miatt Dél-Oroszországba száműzték, itt kezdődött el életében a vándorlások korszaka (1820). 1823. május 9-én hozzáfogott legfontosabb művének megírásához, a Jevgenyij Anyegin-hez.

Családjának közbenjárására a cár visszaengedte északra, de ennek nem örült. Anyja birtokán, egyedül, barátaitól elszakítva töltötte idejét. Egyetlen dolog maradt neki, az írás. Befejezte korábban megkezdett műveit, például A cigányokat. Új színműveket is írt, sőt az Anyegin első néhány fejezete is elkészült. Ekkor halt meg Sándor cár.

Az új cár, I. Miklós udvari költőt akart faragni Puskinból, ezért száműzését visszavonta, felszállíttatta Moszkvába és felajánlotta, hogy ő maga lesz a költő cenzora. Puskin még így sem érezte magát szabadnak, hiszen besúgók és rendőrök figyelték minden lépését. Sokat kártyázott, dühös és elkeseredett volt. Terve, hogy az irodalmi élet szervezője legyen, kudarcba fulladt.

Natalja Nyikolajevna Goncsarova lett a menyasszonya, de a költő az esküvő előtt elutazott örökségügyben. A távolléte egy hetesnek volt tervezve, de a kolerajárvány vesztegzára miatt egészen decembering távol kellett maradnia, és csak ezután térhetett vissza menyasszonyához. A házasságkötés után Péterváron telepedtek le, négy gyermekük született. Felesége nagyon szép és kacér volt, de sokat költött, ezzel pénzzavart is hozott 35 éves ura fejére, aki kénytelen volt eltűrni, hogy a cár – megalázó módon – apródnak nevezze ki.

Utolsó éveiben egyre fáradtabbnak, elkínzottabbnak látszik, de épp ekkor volt a legtevékenyebb a művészet terén. Halála váratlan volt, egy francia emigráns otrombán udvarolni kezdett feleségének, és az ebből következő párbaj során érte a súlyos sebesülés, melybe két nappal később belehalt. A golyó eltörte medencecsontját és szétroncsolta beleit. 1837. január 29-én halt meg, 38 évesen.

Puskin világhírű író volt, műveiben összegezte a korábbi írók tehetségét és értékeit. Emellett ő volt a mintaképe sok realista írónak is. Főművének főszereplője Anyegin és közte sok a hasonlóság. A mű akár önéletrajznak is tekinthető.

Jevgenyij Anyegin

Műfaja verses regény + elbeszélő költemény, erősebb lírai jelleggel. Története a romantikához képest egyszerű, lélektani részekkel tűzdelt. Egy-egy leíró rész fontosabb, kiemelkedik, olyan, mintha önálló költemény lenne. Romantikus vonás benne például a csapongás, vagyis a mű többszöri elkezdődése.

A regényből sok mindent megtudhatunk az oroszokról, de Puskin meglehetősen negatív képet festett kortársairól:

  • Párbajjal rendezik vitáikat.
  • Szeretnek összejárni, bálozni, szórakozni.
  • Inkább a francia kultúrát magasztalják, az orosz kultúra nem fontos számukra.
  • Fitogtatják műveltségüket, még ha nincs mögötte semmi, akkor is.
  • Csak a külsőségek számítanak, a belső értékek nem.

Az orosz nyelv nem alkalmas a társalgásra, Puskin anyanyelve háttérbe szorul. Erősen kritikus saját orosz társadalmával kapcsolatban.

Az első fejezetben találkozhatunk a következő idézettel: “De észak rossz nekem, csak árt.”. Ez fájdalmas szépítés, valójában hiányzik neki északi, tomboló élethabzsolása. Puskin vallomásait is gyakran beleszőtte a műbe, sok mindent tudunk meg róla Anyeginen keresztül. Néhol nem is Anyegin beszél, hanem Puskin. A művet hét éven keresztül írta, és többször meg is változtatta azt. (Más források szerint 8 évig készült a regény.)

A történetet nem fejezte be, az elvarratlan cselekményszálak tovább folyhatnak az olvasó képzeletében.

Verselése: 14 soros strófák, 9 és 8 szótagú jambikus lejtésű sorokból épül fel. Rímelhelyezése: keresztrím, páros rím, ölelkező rím és végül ismét páros rím. Ezt a formát nevezzük Anyegin strófának: Ritmusképlete U–|U–|U–|U–|(U), szótagszáma 9898 9988 9889 88, rímképlete abab ccdd effe gg.)

A mű középpontjában az önkeresés áll, Anyegin rövid szerepeket játszik, például:

  • Dandy à Tartalmatlan, unalmas, kiég, spleen.
  • Költő à Anyegin hamar belátja, hogy nincs hozzá tehetsége.
  • Tudós à Ez sem bizonyul járható útnak.
  • Vidéki földbirtokos à Ebben végre tehetséges!

Anyegin és Lenszkij barátsága szerencsétlenségbe torkollik egy párbaj miatt, amit Anyegin nem vett komolyan. Lenszkij meghal, szerelme, Olga nem siratja sokáig.

Tatjana: Anyegin nőideálja. Mikor Tatjana szerelmet vall Anyeginnek levélben, ő nyíltságra nyíltsággal válaszol. Elmondja neki, hogy nem illenek össze. Fiatalsága és tapasztalatlansága miatt még le is nézi őt. A mű végén viszont az élet visszavág Anyeginnek, akit az akkor már házas Tatjana visszautasít. Anyegin saját emberi gyengesége miatt nem érhette el a boldogságot a mű végén sem. Sem Lenszkij, sem Tatjana nem marad vele.

 

Az orosz romantika

Az orosz irodalom a romantikával vált nemzetivé és világhírűvé. Oroszország az első romantikus országoktól körülbelül 20 évvel volt lemaradva (1820). Míg Európában a forradalmak utáni polgári rend kialakulása váltotta ki a romantikát létrehozó kiábrándultságot és elégedetlenséget, itt Oroszországban a hűbéri viszonyok elavultsága és a cári önkényuralom szította fel a tüzet. A francia hódítók (Napóleon) legyőzése is elősegítette a nép felébredését. Miután kiszabadították Európát a zsarnok szorításából, az oroszok is le akarták dobni a feudális rendszer fojtogató igáját. A dekabrista mozgalmat ugyan vérbe fojtották a cár seregei, de mégis új korszak kezdődött az orosz életben, 1825-től.

 

3 óra, 885 szó, 6271 karakter.

 

Petőfi Sándor

Berezvai Dani 10D

Petofi Sándor.doc

Petőfi Sándor

(1823-1849)

 

Kiskőrösön született, 1823. január 1-jén. Apja mészárosmester volt, anyja alig tudott magyarul. Születése után mindössze pár órás életet jósolt neki a bába.

Tisztes jómódban éltek, ezért gondos taníttatásban részesülhetett. Összesen kilenc iskolába járt, változatos eredménnyel. 1838-ban apja anyagilag tönkrement, levette fiáról a kezét. Ezután következett 5-6 évnyi nyomor, szenvedés és vándorlás. 1839-ben, a februári hidegben, gyalog indult Pestre, ahol a Nemzeti Színházban kisegítő munkásként dolgozott. Nem maradt sokáig Pesten, szülei hazahívták.

Sopronban, 16 évesen beállt katonának a császári hadseregbe. Külföldre vezényelték, de nem bírta a hosszú meneteléseket és sokat is betegeskedett, ami miatt végül elbocsátották. Leszerelése után évekig gyalog járta az országot, felcsapott vándorszínésznek is pár hónapra. Megismerkedett Jókai Mórral, egy tanévet kollégiumban tanulással töltött, végül 1842-ben felhagyott az iskolákkal pénztelensége miatt.

1842-től ismét színész lett Székesfehérváron, majd Kecskeméten. Nem volt tehetségtelen, de sikeres sem. Egy évvel később Pozsonyba gyalogolt, ahol munka híján az Országgyűlési Tudósítást másolta. A nyomor elől szinte menekült vissza Pestre, ahol két regényfordításáért kapott tiszteletdíjból enyhített anyagi gondjain. Gyakran megfordult a Pilvax kávéházban, kapcsolatba került a pesti értelmiséggel.

1843-ban újra felcsapott színésznek, most Debrecenben (ahonnan Diószegre, majd Székelyhídra vándorolt). Két hónap múlva betegen, szegényen, éhezve és fázva vánszorgott vissza Debrecenbe, és egy “szegény, de jó öregasszonynál” húzta ki a telet. Ekkor határozta el, hogy felhagy a színészkedéssel, lemásolta legjobb verseit (vagy 80-at), azzal a szándékkal, hogy költő lesz. 1844-ben szeles, havas, esős időben nekivágott a pesti útnak, hogy felkeresse Vörösmarty Mihályt, akinek ajánlására a Nemzeti Kör vállalta is verseinek kiadását.

1844-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője volt, ez év októberében írta meg a Helység Kalapácsa című komikus eposzát, és ekkor adták ki első verseskötetét is. Nekivágott a János Vitéz megírásának is, melyet 1845-re befejezett.

Cipruslombok Etelke sírjáról: Csapó Etelke 15 éves lány volt, Sándor ébredező, de meg nem valósult szerelme esélyt sem kapott, mert Etelka váratlanul meghalt. A szerelmes és gyászos verseket egy ciklusba gyűjtötte, és 1845 márciusában meg is jelent könyv alakban. (A 22 éves költő és a kislány között 7 év korkülönbség volt.)

1845-ben kilépett a divatlap szerkesztőségéből, ekkor már népszerű költő volt. Felvidéki körútja valóságos diadalmenet volt, mindenhol lelkesen üdvözölték. Az erről szóló útirajzát Úti jegyzetek címen adták ki.

Mednyánszky Berta: Egy újabb sikertelen szerelem Petőfi életében. Megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról. 1845 októberében adták ki versciklusát, Szerelem Gyöngyei címmel. Ez után nyugtalanul utazgatott, kedélybetegség, borúlátó hangulat uralkodott el rajta.

Versek II című második verseskönyve 1845. november 10-én jelent meg. Sokat volt otthon novembertől. (Ez az 1845-ös év rendkívül tartalmasan telt el!)

Még 1845-ben írt 66 epigrammát, de már csak 1846-ra adták ki, Felhők címmel (Versciklus). További művei: Tigris és Hiéna dráma, A hóhér kötelén regény.

Életében a fordulópont 1846-ban következett be. Elmúlt kedélybetegsége, újra jókedvű lett, visszatért Pestre, türelmetlen étvággyal vette bele magát az irodalmi és a politikai életbe. Megszervezte a Tízek Társaságát a zsarnok lapkiadók ellen, de új folyóiratát nem sikerül elindítania (Pesti Füzetek).

Szendrey Júlia: Szatmári útján, 1846-ban találkoztak, és 1847-ben már meg is házasodtak. Petőfi azonnal esett szerelembe, Júlia viszont csak mikor Sándor már majdnem lemondott róla, akkor adott egyértelmű választ. “1000-szer, Júlia”. A szülők tiltakoztak az esküvő ellen, de mégis megtartották azt, pontosan megismerkedésük évfordulóján.

Arany János: Igazi barátra lelt a Toldi írójában. Petőfi a mű elolvasása után egyből lelkes prózai és költői levélben köszöntötte a nagyszalontai jegyzőt. Ettől kezdve élénk és egyre bensőségesebb levelezés bontakozott ki közöttük. Személyesen is találkoztak, 1847-ben, Pesten.

Összes Költemények címmel 1847 márciusában jelent meg kötete. Felvidéki útjáról az Úti Levelekben számolt be. 1848-tól a forradalomvárás lázában égett. Március 15-én ő volt az egyik vezető (ekkor írta a Nemzeti Dalt is), de kevesellte az elért politikai eredményeket, és hamar kiadta a respublika (jelentése: köztársaság, van egy ilyen című verse is) jelszavát. Királyellenes versei, népgyűlésszervezései és kormányellenes politikai támadásai miatt menekülnie kellett. Népszerűségét is fokozatosan kezdte elveszíteni. Ekkor írta Az Apostolt, mely politikai nézeteinek változását foglalja össze egy elbeszélő költeményben. (Nagyon hosszú, nem maradt időm végigolvasni.)

A nemzetgyűlésbe ugyan nem jutott be, de a szabadságharc idején századosi rangot kapott. Egyelőre csak nem-harcoló alakulatoknál teljesített szolgálatot, ezért el kellett tűrnie az ellene irányuló vádaskodásokat és célzásokat: “Még él, nem esett el a harc mezején!” Eközben gondoskodnia kellett szüleiről és várandós feleségéről is. 1848. december 15-én fia, Zoltán megszületett. Ezután kérte áthelyezését Bem seregébe, mert kötelességének érezte, hogy harctérre menjen. 1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál, aki nem beszélt magyarul. Egyből megszerette, segédtisztnek nevezte ki Petőfit, futárszolgálattal többször is menesztette Debrecenbe, hogy távol tartsa az ütközetektől. Később Klapka Györggyel összetűzésbe került, emiatt kilépett a hadseregből. Tiszti fizetése megszűnt, súlyos anyagi gondok gyötörték. Szülei majdnem egyszerre haltak meg.

Folyamatosan menekültek a harcok elől, eltört egy kocsirúd is, végül Bem (biztonságos) táborába költöztek, ahol visszakapta rangját és fizetését, de se fegyvere, se lova, se egyenruhája nem volt. Civilként vett részt a 2700 a 16000 elleni magyar-orosz csatában, ahol eltűnt, 1849. július 31-én.

 

2 és fél óra, 810 szó, 6034 karakter.

 

Nyári olvasmáy bemutatasa – Isaac Ashimov – Az Alapítvány Előtt (Prelude to Foundation)

Nyári olvasmáy bemutatasa – Isaac Ashimov – Az Alapítvány Előtt (Prelude to Foundation).doc

Berezvai Dani 10D

Irodalom Házi Feladat: Egy nyári olvasmány bemutatása:

 

Választott könyv: Isaac Ashimov: Az Alapítvány Előtt (Prelude to Foundation)

 

A könyv 500 oldalas és 19 fejezet van benne. Több héten keresztül olvastam, körülbelül 20 óra alatt értem a végére (buszon, vonaton utazva szoktam elővenni). Isaac Ashimov a kedvenc sci-fi íróm, mert sok regénye van, és mind ugyanazt a témát dolgozza fel, mégpedig a Föld utáni több ezer kolonizált bolygó sorsát. Az összes Alapítvány regényét olvastam már magyarul, most pedig angolul újraolvasom őket. A könyv bemutatása során 5-6 fejezetet mindig egyben tárgyalok majd, hogy ne legyen hosszabb a bemutatás a könyvnél.

 

 

Bevezetés (1 Matematikus, 2 Repülés, 3 Egyetem, 4 Könyvtár, 5 Fent, 6 Mentés)

 

Az első hat fejezet Hari Seldon (a főhős) első kalandjairól szól. Megérkezik a Trantor bolygóra (birodalmi központ) és ott előadást tart a Pszichohistória lehetőségéről egy matematikustalálkozón. A hallgatóság nem ért vele egyet, sőt észérvekkel cáfolja a Pszichohistória létezésének lehetőségét. Hari Seldon máris megbánta, hogy a Trantorra jött.

Már éppen hazafelé készült, amikor két suhanc rátámadt egy parkban. Látszólag külvilági ruházata miatt kötöttek bele. Hari Seldon szerencséjére jártas volt a harcművészetekben, és könnyen elbánt az egyik támadójával. A másikat egy újságíró terítette le, aki épp a szemközti padon olvasgatott. Beszélgetésbe elegyednek egymással és kiderül, hogy Hummin (az újságíró) is ott volt Hari előadásán. Ő látott fantáziát az elméletben, és elmagyarázta Seldonnak, miért van mostantól veszélyben: Az uralkodó ügynökei nem ostobák, ők is könnyedén rájönnek majd, hogy Hari Seldont felhasználhatják a birodalomban levő lázongások leverésére, ha a Pszichohistóriát a nép ellen fordítják. (A Pszichohistória az emberiség statisztikai képe, amellyel képesek lehetünk a jövőbe látni, azt megváltoztatni)

Hari nem hisz Humminnak, de később kénytelen lesz belátni tévedését. Ezzel vége is az első fejezetnek, következik a második, amelyben Hari életében először utazik nyitott repülőgépben, mégpedig fénysebességgel. Kis idővel később meg is érkeznek a célként megjelölt egyetemnél (3. rész), ahol Hari elkezdi az elméletét használható, gyakorlati tényekké átdolgozni, eddig nem sok sikerrel. Az egyetemen munkát is tud vállalni, hiszen egy matematikus mindig, mindenhol jól jön. Mivel minden kísérlete kudarcot vallott, úgy határoz, hogy történelmet fog tanulmányozni, elvégre mégiscsak az emberiség történelmét akarja statisztikai adatokra lefordítani. (4. rész) Ehhez Dors Venabili (az egyetem egyik történelemtanára) segítségét kéri, aki vonakodás nélkül bevezeti a történelmi adatbázisok rejtelmes és Seldon számára érthetetlen világába. Hetekig tartó kutatás után sincs semmi eredmény, de Seldon nem olyan ember, aki könnyen feladja. (5. rész) Kutatásai mellett Seldon a munkáját sem hanyagolja el, és több esetben sikeresen bizonyítja rátermettségét. Megjavít több számítógép konzolt és újraprogramoz három terminálkiszolgálót is. Híre eljut egy professzorhoz, aki az időjárást próbálja megfigyelni (Isaac Ashimov idejében a meteorológia még nem létezett, mint tudományág) műszerek kihelyezésével egy sivatagos területre, kevés sikerrel. Seldon örömmel siet segítségére, és egy nappal később már ő is terepen van. Itt viszont eltéved, és éjszaka majdnem halálra fagy, emellett szomjas is. Szerencsére megtalálták, és pár nap pihenés után újra talpon van, amikor is elmeséli miképp menekült meg az őt „üldöző” repülőgép elől. (Paranoia) A megmenekülését a 6. rész írta le.

 

 

További kalandok (7 Mycogen, 8 Napmester, 9 Mikrofarm, 10 Könyv, 11 Templom, 12 El)

 

Hari, Hummin és Dors közös egyetértésre jutnak abban, hogy az egyetem többé nem nyújt elegendő biztonságot a birodalom ügynökei elől, ezért Hummin Mycogenbe küldi őket. Mycogen egy biofarm, a birodalom legjobb ételeit itt készítik. Különös kultúrájuk van, mindannyian kopaszra borotválkoznak nagykorúságuk napján, még a szemöldöküket sem engedik nőni. Hari és Dors kénytelenek hajukat eltakarni egy speciális bőrszínű sapkával. Találkoznak a Napmesterrel, (8. rész) aki a mycogeni lakosok vezetője. Egy szoba-konyhás lakást kapnak, ahol minden megvan, amire egyszerű életű embernek szüksége lehet. Természetesen az egyetem kényelméhez szokott Dors ezt nem értékeli, de panasza nem talál orvoslást, mivel Mycogen összes lakása ugyanilyen. Hari Seldont más zavarja; a környéken egyetlen könyvtár sincs. Kis idővel később kiderül, hogy Mycogennek semmilyen tudományos érdeklődése sincs. (Kivéve a mezőgazdaságot, ahol minden más faj/nép/csoport messze le van maradva Mycogen technológiai fejlettségétől) Így tehát Hari Seldon ellátogat egy biofarmra, ami teljesen lenyűgözi. Ráadásul talál egy könyvet is! Az egyik ott dolgozó mycogeni lakost látta olvasni egy padon. A könyvet meg is szerzi, de később kiderül, hogy ez csapda volt. Mindenesetre a könyv egy Biblia, mindenkinek van egy, aki mycogeni születésű. (11. rész) Hari rábeszéli Dorst, hogy ha már van Bibliájuk, menjenek el templomba. Mycogenben összesen egy templom van, a „Szakratórium”. Itt egyfajta robotimádat folyik, minek lényege az, hogy a Mycogeniek egy másik bolygóról származtatják magukat, ahol még voltak humanoid robotok. Vallásuk arra alapul, hogy ezt a régi szép időszakot visszasírják. Hisznek abban, hogy egyszer majd eljön hozzájuk az utolsó robot és akkor majd minden újra szép és jó lesz. (Nem is tudják, hogy az utolsó robot gyakran látogatja őket, csak annyira emberi, hogy nem lehet észrevenni robotlétét.) Mindenesetre a csapda bezárul, és hőseink szemben találják magukat a Napmesterrel, aki most korántsem olyan barátságos, mint az első alkalommal. A templomba betörésért az életükkel kellene fizetni, de szerencsére Hummin épp időben érkezik, hogy megmentse őket.

 

A Dahl szektor (13 Hőerőmű, 14 Billibotton, 15 Fedezék, 16 Tiszt)

 

Miután Hari Seldon és Dors Venabili sikeresen megmenekült a kivégzéstől, Hummin elküldi őket Dahlba, ahol kétkezi munkások dolgoznak a föld alatt nagy hőségben, hogy Trantoron elegendő tartalék energia legyen. Itt Hari találkozik egy lelkes matematikussal, aki Dahli származása miatt nem tud kibontakozni, mert a „dahliak mind ostobák” tévhit minden trantori emberben ott van. Hari megígéri neki, hogy amint lehetősége adódik, elküldi Heliconra (Hari szülőbolygója). Hőseink látogatást tesznek a hőerőműben is, majd (14. rész) eljutnak Billibottonba, hogy egy jósnőt meghallgassanak. Persze nekik nem jóslat kell, hanem információ, hogy Hari tovább dolgozhasson a Pszichohistória gyakorlati alkalmazásán. Billibotton veszélyes környék, meg is támadja őket két tucat gazfickó. Dors késpárbajban legyőzi vezetőjüket, és ezután nyugodtan kivonulhatnak Billibottonból. A fedezék című fejezetben (15. rész) elhagyják a Dahl szektort egy birodalmi katona társaságában, akiről azt hiszik, hogy Hummin embere, de sajnos tévednek.

 

A Wye szektor (17 Wye, 18 Árulás, 19 Dors)

 

A katona, aki idehozta őket, a Wye szektornak dolgozik. Ez az a szektor, ahova semmiképpen sem akartak Hariék elmenni, ugyanis itt nincsenek biztonságban. A polgármesternő barátságosan fogadja őket, és kénytelenek maradni, ugyanis Hummin még csak nem is tud ittlétükről. Megmenekülésüket egy árulás segíti elő, amit Hummin egymaga intézett el. Az utolsó fejezetben Hari rákényszeríti Hummint, hogy beismerje, hogy nem ember, hanem robot. Az igazi neve, mint kiderül R. Daniel Olivaw, az R jelentése Robot. Már több mint tízezer éve él, és a három törvény szerint cselekszik. Ez a három törvény a következő:

  1. A robot nem sebesíthet meg egyetlen embert sem.
  2. A robot köteles engedelmeskedni, kivéve, ha ez konfrontálódik az első törvénnyel.
  3. A robot köteles megvédeni önmagát, kivéve, ha ez konfrontálódik az első vagy második törvénnyel.

Ezek a törvények Daniel esetében kiegészültek egy negyedikkel, miszerint: „A robot nem hagyhatja, hogy az emberiség kipusztuljon.” Ezt előléptette nulladik törvénnyé, így ez felülírja a három alaptörvényt. Akár ölhet is, ha az emberiség kipusztulását akadályozza meg ezzel. Az első robot, aki kifejlesztette ezt a nulladik törvényt, kis idővel később belepusztult, mivel a törvényt nem tudta definiálni (Hogyan tudhatjuk, hogy cselekedeteink az emberiség kipusztulásához vezetnek-e vagy sem). Danielnek sikerült izolálnia a nulladik törvényt, így megmenekült. De most, hogy az emberiség kipusztulófélben van, kénytelen valahogy megmenteni azt, vagy őt is elpusztítja a nulladik törvény lehetetlensége. Hari Seldon Pszichohistóriája az egyetlen eszköz, ami segíthet neki. Ha statisztikailag kifejezhető lenne az emberiség jövője, máris könnyebb lenne megakadályozni a kipusztulást. Hari Seldon most, hogy a robot végtelen tudását felhasználhatja kutatásaira, jó esélyt lát arra, hogy a Pszichohistória végre valóság legyen.

 

Budapest, 2008. szeptember 7. Berezvai Dani 10D

 

1245 szó, 8840 karakter.

 

Kölcsey Ferenc

Berezvai Dani 10D

Kölcsey Ferenc.doc

Kölcsey Ferenc

(1790-1838)

 

1790. augusztus 8-án született Erdélyben, Sződemeteren. Apja gazdálkodó nemes volt. Kölcsey gyenge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott gyermek volt. Bal szemét himlő következtében elvesztette.

Örömtelen gyermekkora volt, hamar elárvult. A Debreceni Kollégiumban tanult. Sokat olvasott, de nem volt éltanuló. Féltették az elmezavarodástól és a haláltól. Sokat levelezett Kazinczyval, aki bátorította őt. Első költeményeit 13 évesen írta, de később megsemmisítette “firkálmányait”. Debreceni tanulmányai után Pestre utazott, joggyakorlatra, de ügyvédi vizsgát nem tett. Összebarátkozott a magyar irodalmi élet alakjaival, elsősorban Szemere Pállal, akinél többször, hosszabb ideig is vendégeskedett. Megbetegedett, sokat utazgatott, Csekén telepedett meg, ahol lelki válságba zuhant. Tervei, hogy visszajusson Pestre öccse halála után kudarcba fulladtak. Gondoskodnia kellett az özvegyről és Kálmánkáról. 1832-ben megyei főjegyzővé léptették elő, sok beszédet tartott.

Országgyűlési követként Pozsonyban írni kezdte az Országgyűlési naplót, mely egyedülálló remekműve lett. Mikor elveinek megtagadására szólították fel, úgy döntött lemond. Hazaköltözött, megtartotta főjegyzőségét, és nagy gonddal nevelte Kálmánkát is.

Halála hirtelen, váratlanul következett be. Meghűlt egy viharos záporban és egy hétre rá, 1838. augusztus 24-én meghalt.

Kedélye szélsőségek között hányódott, sosem volt igazán boldog. Elérhetetlen dolgok után vágyódott, melyből fásult közöny fakadt.

Hiúságok hiúsága: Vanitatum Vanitas: 1823-ban, hónapokig dolgozott a költeményen, versformája kis Himfy strófa. Az élet értelmetlen körfotgás.

Himnusz: Magyarország nemzeti himnusza, 1823-ban írta, szatmárcsekei magányában. A költő legnagyobb hatású verse. Műfaja óda, azon belül himnusz. Keretes vers, tárgyalja a honfoglalást, a gazdaságot, Mátyás királyt, a múlt szenvedéseit a törökök támadásait a belső széthúzásokat, a testvérharcokat, stb.

Fél óra, 244 szó, 2019 karakter.

 

Katona József

Berezvai Dani 10D 

Katona József.doc

Katona József

(1791-1830)

 

Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten. Iparoscsaládból származott, apja és testvérei mind takácsok voltak. Életéről viszonylag kevés adat maradt ránk.

Tanulmányait a Kecskeméti Katolikus Elemi Iskolában kezdte, majd a jóhírű Pesti Piarista Gimnáziumban folytatta. Közben megtanult németül is. Egyetemre való felkészülését Szegeden kezdte meg, majd visszajött Pestre, befejezni. Végül a Pesti Egyetem jogi karán fejezte be iskoláit. Itt kezdett el irodalmi fordításokkal foglalkozni.

Szoros kapcsolatba került a Második Magyar Színtársulattal, 1811-ben fordította első darabját, 1812-től már eredet játékokat is írt. Például: Ziska (1813). Katona gyakran játszott is a színpadon, főszerepeket vállalt, jó rendező volt.

Reménytelen és titkolt szerelme Széppataki Róza, aki ekkor még hajadon volt. “Én magát véghetetlen szeretettel szeretem, s lelkemben hordozom képét, mióta először színpadon megláttam játszani, s ezen szende képét fogom titkon keblembe zárva, végtelenekig hordani.” Déryné Széppataki Róza később megismert beszámolója szerint ő nem is tudta, hogy kitől kaphatta a szerelmes levelet, hiszen a művész azt mindössze csak kézjegyével (K. J.) látta el. Miután Katona József megtudta, hogy szerelme megházasodott, egy ideig eltávolodott a színészektől és a színháztól.

Utolsó remekművét, a Bánk Bánt már egy drámapályázatra írta meg, 1815-ben. Az első változatra viszont fel sem figyeltek, és e kudarc miatt elhallgatott benne az író. 1815 és 1820 között ügyvédként dolgozott. Kisfaludy hatására később újra elővette a Bánk Bánt, és 1819. július 2-án el is készült vele. A cenzorok nem engedték színházra, de könyvként nagy sikert aratott 1821-től.

Ezután megint ügyvédként dolgozott, karrierjét egészen főügyészig vitte. Utolsó tíz évét zárkózott, mogorva emberként élte le. Halálának oka szívszélhűdés, időpontja 1830. április 16, helyszíne a nagykapu a városházán.

Bánk bán

 

Katona József, a magyar irodalom jelentős, egyműves szerzője írta 1819-ben. (Egyműves vagy egykönyvű, mert többi alkotása eltörpül a Bánk Bánhoz viszonyítva.) Sokféleképpen lehet értelmezni; van, aki remekműnek, van, aki rossz, elhibázott alkotásnak véli. Én szerintem a történet érdekes, és ez a legfontosabb. Régen nem szerették a bonyolult, több szálon futó cselekményeket.

A könyv elején található dedikáció Kecskemétnek szól. Katona ezért száz aranyforintot is kapott Kecskemét várostól. A prológus után a legtöbb szakasz in medias res-szel kezdődik, vagyis egyből a közepébe vágunk a történetnek.

Bánk és Melinda kapcsolata konfliktusos házasság volt. Bánunk modern, érzékeny lélek, emiatt hajlamos az indulati szélsőségekre. Melinda drog (szerelmi porok) hatására Ottóval töltött egy estét, emiatt a címszereplő elzavarta és megátkozta őt, hiába próbálta bizonygatni ártatlanságát. Melinda magyarázata: “Pokol béli tűz ége csontjaimban” a hevítő porra utal. Később Bánk megbánta tettét és visszahívta Melindát, de szomorú események sora után Melinda holttestét Tiborcznak egy égő házból kellett kihoznia. Bánk mindent elveszített, ez az ő tragédiája. “Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Nincs árva más több, csak az én gyermekem!”

A hatalommániás Gertrudisz és becsületes Bánk közötti vita a IV. szakaszban zajlott le, ahol kölcsönösen megsértették egymást. Sőtér István elemzése szerint “Gertrudisz nem a jelleme miatt bűnös”. Más szereplők párbeszédeiből kiderül, mennyire elviselhetetlen volt Gertrudisz uralkodása. Mindig a merániaiakat részesítette előnyben a birtokadományozásoknál és a tisztségek kijelölésénél. Gőgösen viselkedik.

A végső tett, a királynő meggyilkolása volt. Bánk személyes sérelme és a szenvedő nép (amit Tiborcz panaszáradatából ismerhettünk meg) miatt jogos büntetésnek számított a halál, amit maga a király is elismert az V. felvonás végén. Bánk Bán nemzeti hőssé, de egyben lelki halottá is vált ezáltal. Tragikumának értelme a magányos harc, amit a (Gertrudisz által megtestesített) világ gonoszsága ellen vívott. Ebben a harcban Bánk elbukott, de ennek egyedüli oka az volt, hogy tette által Melinda kiszolgáltatott lett a bosszúnak és meghalt. Bánk elveszítette élete legfőbb értékét, szeretett asszonyát, élete ezután értelmetlenné vált: “Nem ezt akartam én, nem ezt! – Siket fül, szem homályosul, hasadj ki szív!”

A pályázatra hibátlan hőst vártak, nem olyat, mint Bánk. Katona történetében a hős is ember, vannak hibái. Ma már értjük, de a mű megelőzte korát.

További konfliktusok:

  • Ottó és Biberach találkozása orvgyilkossággal végződött.
  • Ottó és Gertrudisz Melinda miatt vitatkoztak, itt Gertrudisz kétértelműen beszélt, egyszerre szidta és bíztatta is Ottót.
  • Petur és Bánk párbeszédében Bánk megpróbálta lebeszélni az elkeseredett embert a lázadásról.
  • A szegény ország és a gazdag udvar ellentéte.
  • Tiborcz megpróbált ételt lopni családjának, hiszen kiforgatták vagyonából, de nem képes rá, túl becsületes.

 

A Bánk Bán alapszituációja: Endre a király, az udvartól távol van. Gertrudisz vezeti az országot, mert a bán (Bánk) még országjáró körúton van. Gertrudisz ellen lázadás készül (Petur, békétlenek). Melindát pedig Ottó szeretné elcsábítani.

A bonyodalom: Bánk Petur hívására titokban hazajön, véletlenül kihallgatja Melinda és Ottó párbeszédét. Bánk biztos lehet Melinda hűségében, aki végig csak őt dicséri és elutasítja Ottót. Bánk nem akarja felfedni magát (titokban érkezett), ezért nem avatkozik közbe. Helyette találkozik Peturral, akit lebeszél a királynőgyilkosságról, hiszen azzal nagy fájdalmat okoznának Endre királynak. Ezután jön Biberach (pletykálni), majd Tiborc panasza.

A kibontakozás: Ottó eközben elkövette Melindán a merényletet (szerelmi por segítségével elcsábította).

A tetőpont: Bánk leszúrta Gertrudiszt, a pillanat hevében, indulataira hallgatva. Kerítőnek nevezte Gertrudiszt, és a gyilkosságot azzal indokolta, hogy a hazáért, a haza nevében tette.

A megoldás: Az előzmények tisztázása. Bánkot nem öleti meg Endre király, hanem erkölcsi büntetést alkalmaz: Mivel Ottó megölte Melindát és felgyújtotta a házukat, Bánknak mindene elveszett, az élet nagyobb fájdalom neki most, mint a halál. A király is elismeri, hogy Gertrudisz halála jogszerű volt.

 

A Bánk Bán kritikai megítélése
(Bánk bűnössége szempontjából)

 

Gyulai Pál XIX. századi elemzése szerint Bánk bűnös, Vétett az erkölcsi világrenddel szemben. Ölt, így már nem lehet tragikus hős.

Arany János is bűnösnek véli, de tettét nem tartja jogtalannak. Teljesebbé teszi az amúgy is elkerülhetetlen tragédiát. Arany János is még a XIX. században elemezte a művet.

Sőtér István szerint Bánk nem bűnös, hanem vesztes (érzelmileg). Erkölcsileg igaza van ugyan a főszereplőnek, de ez nem kárpótolja Melinda elvesztéséért. Én ezzel az értelmezéssel értek egyet.

Barta János úgy látta, hogy Bánk csak Melindával szemben bűnös, hiszen miatta halt meg. Kötelessége lett volna megvédeni, megmenteni feleségét.

2 és fél óra, 1001 szó, 6884 karakter.

 

Berzsenyi Dániel: Osztályrészem Kosztolányi Dezső: Boldog-szomorú dal

Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
Kosztolányi Dezső: Boldog-szomorú dal

A klasszicista Berzsenyi Dániel 1776-ban született Egyházashetyén. A nyugatos Kosztolányi Dezső pedig 109 évvel később, pontosabban 1885-ben jött világra Szabadkán.

Kosztolányi elemzésemben tárgyalt versét 118 évvel Berzsenyié után írta meg. Rá is játszik arra.

A két mű közötti – számomra – legszembetűnőbb eltérés a formában tükröződik. Míg az Osztályrészem hét versszakból áll, versszakonként négy-négy sorral, a Boldog-szomorú dal mindössze egyetlen versszak, de az 40 soros.

A versek műfaja: elégikus óda (Osztályrészem) és dal (Boldog-szomorú dal).

Mindkét vers megjelenítési eszköze a felsorolás (összegzés, számvetés). A középpontba kerülő értékek a fizikai tárgyak, a polgári élet javai. Ezen tárgyak birtoklása a boldogság illúzióját kelti az olvasóban, de egyben kételyt is támaszt; ha tényleg olyan boldog a költő, miért bizonygatja azt ily’ erősen?

Eszköz továbbá a „van” ige, mely birtoklást fejez ki.

A Berzsenyi-vers:

Rímtelen, időmértékes (+kevert ütemhangsúlyos).

Témája hármas: önálló gazda, nős férfi elégedettsége, elkeseredettség.

A versszervező elv az ellentét. A költő elégedett is meg nem is.

 

 

  • 1-2 versszak:
    • carpe diem! – Élj a mának! – Ragadd meg a napot!
    • Horatius hatás, arany középút
    • hajó-toposz párhuzama az élettel
      (Toposz = ősidők óta használatos kép)
    • Fordulópont a felnőtté válás.
  • 3-4 versszak:
    • Felsorolás, leltár
    • Érezni a kételyt
  • 5 versszak:
    • Ókori filozófia, nyugalom, beletörődés.
  • 6-7 versszak:
    • Az elégedettség csak illúzió.
    • A táj nem harmonikus, nem nyugodt.
    • A költő el van keseredve, de vigaszt ad a múzsa.
    • Az írás és a költészet Berzsenyi támasza, reménye.

A Kosztolányi-vers:

Nincsenek versszakok, ezért soronként tudnánk részeire bontani.[1]

A fő szerkesztési mód itt is az ellentét, erre épül az egész vers. Még a cím is ellentétes; Boldog-szomorú dal.

További ellentétek:

  • leltárszerűen felsorolja, amije van (javak), majd amije nincs
  • valóság és álom ellentéte
  • jelen-múlt

A mű félúton megváltozik. Először derűs, könnyed a hangulat, majd egy ellentétes kötőszó, a „de”, fordulatot hoz. A „nincs” szó tovább hangsúlyozza a változást.

Érdekes a kincs-nincs rímpáros, mert csak egy betű tér el, mégis a két szó szöges ellentétben áll egymással.

 

Mind a két vers szomorú; elmúlik az ifjúság, könyörtelenül telik az idő (Osztályrészem); és nincs meg a hőn vágyott kincs (Boldog-szomorú dal). A művek számvetéssel záródnak. A gyermekkori álmokat nem sikerül megvalósítani.

A két vers megírása között több mint egy évszázad telt el, de mindkét műben hasonló hangulat él. Berzsenyi gazdaként, csak éjszakánként tudott írni. Kosztolányi nappal az újságírók nehéz életét élte, szellemi munkával foglalkozott, verseket és műfordításokat gyártott.

Mind a ketten fiatalok voltak versük megírásakor, Berzsenyi 24, Kosztolányi 31 évet tudhatott maga mögött.

 

Budapest, 2010. szeptember 23.

Berezvai Dani

431 szó, 2922 karakter, 3 oldal.


[1] De pont ekkor kicsengettek, és én egyedül nem merek verset darabolni. – A végén még rossz helyre húzok be egy vonalat…

 

Kortárs Költő – Bodor Ádám

Bodor Ádám

Életrajz

Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsvárott. Erdélyi származású, de 1982-ben Magyarországra költözött és még ma is itt él. Apja bankár volt, anyja pedig tisztviselő családból származott.

1950-ben, 14 évesen elveszítette édesapját, akit egy koncepciós per koholt vádjainak következményeképpen 5 évre börtönbe zártak. Két évvel később 1952-ben az író maga is börtönbe került, amiért antikommunista szórólapokat terjesztett és az állam ellen szervezkedett. (Egy barátja apjának köszönhetően csak 24 hónapot kellett ülnie.)

Szabadulása után egy évig gyári munkás volt, majd református teológiát tanult szülővárosában (Protestáns Teológiai Intézet). Ezt nem vallási indíttatásból tette, hanem óvatosságból.

Lelkészi szolgálatot nem vállalt, pedig megtehette volna, hiszen elvégezte a papiskolát. Helyette levéltárnokként és másoló-fordítóként dolgozott, rendkívül kevés fizetésért.

1982-től (vagy 1984-től (ellentmondó adatok!)) már Magyarországon, a Magvető Könyvkiadónál volt felelős szerkesztő és lektor.

Ma a Holmi című kulturális és kritikai folyóiratnál dolgozik, mint szerkesztőbizottsági tag. A havonta megjelenő lap főszerkesztője Réz Pál.
Művei

Könyveit angol, bolgár, dán, francia, horvát, lengyel, német, norvég, olasz, román, szerb, és szlovák nyelvekre fordították. Eleinte novellásköteteket, később már regényeket írt.

Íme, jelentősebb könyvei, a kiadás helyével és évszámával:

  • A tanú, Bukarest, 1969
  • Plusz-mínusz egy nap, Bukarest, 1974
  • Megérkezés északra, Bukarest, 1978
  • Milyen is egy hágó, Budapest, 1980
  • A Zangezur hegység, Bukarest, 1981
  • Az Eufrátesz Babilonnál, Budapest, 1985
  • Sinistra körzet, Budapest, 1992
  • Vissza a fülesbagolyhoz, Pécs, 1997
  • Az érsek látogatása, Budapest, 1999
  • A börtön szaga, Budapest, 2001

Én ezek közül a Sinistra körzetet ismerem – melyet Bodor Ádám fő művének tart. A könyv egy sorozat második regénye, rossz sorsú, szókimondó tinédzserről szól, aki kevés zsebpénzzel, családon belüli erőszakkal, egy-egy baráttal, sokat verekedve, rossz jegyekkel, cél és jövő nélkül, arcán-hátán kelésekkel, kiszolgáltatottan próbál boldogulni az életben. Kedves emberrel csak ritkán találkozik. A történetben bőven akad káromkodás, nem ritka az erőszak, és előfordul fekete humor is. Továbbá sok a groteszk jelenet, és az egész jó alaposan meg van fűszerezve iróniával. Szerintem egyes fejezetek akár önálló novellákként is megállnák helyüket.

Elismerések:

  • 1969 Első Kötetesek Díja
  • 1970 Román Írószövetség Prózai Díj
  • 1975 Kritikusok Díja
  • 1975 Román Írószövetség Prózai Díj
  • 1986 József Attila-díj
  • 1989 Déry Tibor-jutalom
  • 1990 Artisjus Irodalmi Díj
  • 1991 Kortárs-nívódíj
  • 1991 Krúdy Gyula-díj
  • 1991 Magyar Napló Díj
  • 1992 Déry Tibor–jutalom
  • 1992 Soros Alapítvány Irodalmi Életmű Díj
  • 1996 Márai Sándor–díj
  • 1996 Művészeti Alap Literatúra Díj
  • 1997 Soros Alapítvány Irodalmi Életmű Díj
  • 1998 Magyar Köztársaság Babérkoszorúja
  • 2002 Irodalmi Alkotói Díj
  • 2002 Magyar Irodalmi Díj
  • 2003 Kossuth-díj

Digitális Irodalmi Akadémia

Az irodalmiakadémia.hu 2007 óta, a DIA.PIM.hu pedig 2008 óta nem elérhető. A Google cache néhány oldalt megőrzött, de ezeken csak Bodor Ádám életrajza olvasható. Az archive.org internet-archiváló szolgáltatás pedig csak a főoldalt tudja megjeleníteni 2006-ból. A Digitális Irodalmi Akadémia mégis aktív maradt; a facebook-on. Célja “a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, minőségi szövegkiadás és az irodalom mindenki számára hozzáférhetővé tétele” (Forrás: Facebook group 104909192914023 description).

Források: PIM.hu, Wikipédia, Sulinet.hu

google.com/search?q=cache:V8MhknKhTb8J:www.pim.hu/object.57254B60-CFE1-428C-94F6-3B7DF7EB8388.ivy

sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/esztetika/bodoradam.html

Budapest, 2010. december 7.

Berezvai Dani

514 szó, 3816 karakter, 3 oldal.

 

Balassi Bálint

Berezvai Dani 10D 

07 Balassi Bálint.doc

Balassi Bálint

(1554—1594)

A költőt Balassa Bálintnak is hívják, de az általánosabban elfogadott név a Balassi. (Ha a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott című versét tekintjük hitelesnek, akkor az igazi neve: „Balassj Balinth”.) Családja hírhedten gonosz volt, nagybátyja sok árulásban vett rész és így rengeteg várat és birtokot harácsolt össze. Balassi is kivette részét ebből a féktelenségből, erőszakoskodott, szerelmi kalandokba keveredett, nagy táncosnak tartották, sokat mulatott. Emellett egy rendkívül művelt ember, kilenc különböző nyelven írt, erősen vallásos volt és műveltsége az égig ért. Manapság kevés emberrel találkozhatunk, aki ennyire sokoldalú. Mivel vallásos volt, erősen bánta bűneit, de semmit nem tett annak érdekében, hogy abbahagyja a rosszalkodást és jó útra térjen.

A Zólyomi születésű, főnemes családból származó Bálint úrfi felnőttkorára Magyarország második reneszánsz költője lesz. Ráadásul ő volt az első, aki magyarul is írt, Janus Pannonius még csak a latint használta versírásra. Balassi gyermekkorában Bornemissza Péter prédikátortól tanult, majd 11 évesen Nünberg városába került, ahol iskoláit sikeresen bevégezte 14 éves korára.

Már a 15. életévében el kellett hagynia Magyarországot, mivel apját perbe fogták felségárulás vádjával és emiatt a család Lengyelországba kellett, hogy meneküljön. Innen kalandos körülmények között, háborús időkben átkerült Erdélybe, ahol raboskodását megkönnyítette az a tény, hogy fogvatartója és az udvar barátként kezelte, mivel olaszos műveltségűek voltak mindannyian.

23 évesen hazatért Magyarországra és egy évre rá máris egy házas asszony, Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Júlia versek) szerelmét kereste. Még egy évvel később hadnagy lett, 4 évig szolgált Egerben. (Anna elutasítja udvarlását, ezért Balassi katonaként próbál becsületet szerezni magának, de ez nem sikerül, mivel magatartása miatt elküldik a várból)

Mégis volt azért értelme négy évet katonáskodnia, ugyanis megismerkedik unokatestvérével, Dobó Krisztinával, akit feleségül is vesz („érdekfeleségül”). Házassága mindössze néhány hétig tartott, maga kezdeményezte annak felbontását, miután felségáruló és vérfertőző címekkel illették az irigy nagyurak. Ekkor tér katolikus hitre is.

35 évesen visszatér Lengyelországba, ahol megismerkedik Wesselényi Ferencné Szárkándy Annával. (Célia versek)

40 évesen, Magyarországon, a török elleni harcokban, hősi halált hal 1594-ben.

Munkássága

Balassi a magyar reneszánsz irodalom legnagyobb költője. Ő volt az első, aki magyarul írt. Poeta doctus, azaz a költészet nagymestere volt. Figyelt a hallhatatlanságára is; műveit tematikai rendbe szedve egy kódexbe gyűjtötte, hogy az utókor könnyebben kiadhassa majd a Balassi Bálint összes verse(i) könyvet. A kódex megszerkesztése során különös figyelmet szentelt a Petrarca hagyománynak, miszerint három fő egységre bontotta verseit; Házassága előtti (Anna versek), házassága utáni (Júlia versek) és Istenes versek. A mű nem lett kész, Balassi korai halála miatt csak az első két ciklust tudta befejezni, az Istenes versekből mindössze 19 darab készült el. Az eredeti terv 33+33+33+1 vers megírása volt, ebből 33+33+19+1 lett kész, (a +1 a bevezető vers)

Ettől a kompozíciótól függetlenül a költő még egy másik rendszer szerint is csoportosította műveit, ezeket tematikai csoportoknak nevezzük. A három csoport a következő: Szerelmes versek, Istenes versek és Vitézi versek. Az egyes csoportokon belül a szerkesztésmód, a szókincshasználat, a hangnem és a képhasználat megegyezik.

Költeményei mellett Balassi magyar nyelvre ültetett át egy olasz pásztordrámát, Szép Magyar Komédia címmel. Célja ezzel a műfaj meghonosítása Magyarországon volt.

A Reneszánsz Bemutatása

A reneszánsz kialakulása a polgárosodásnak köszönhető. A meggazdagodó városi emberek életébe egy új szükséglet lépett be; a kultúrált szórakozás utáni vágy. A reneszánsz kialakulása a XIV. században kezdődik, a reformáció a humáncentrikus felfogás mind elősegítették fejlődését. Az új korszak tudatosan szembehelyezkedett a középkorral és a múltba tért vissza, felújítva azt. A reneszánsz egy művészeti korszak, előtérbe kerülnek az írók, költők és a színészek.

A humanizmus emberközpontú szemléletmód. Az esztétika, vagyis a szépség, tökéletesség, harmónia, eszményítés és arányos megformálás jellemzi. Emellett a tudás, bölcsesség fontossága is előtérbe kerül, értékesek lesznek az okos, művelt emberek.

Az utópia a görög utoposz szóból ered, jelentése nemlétező hely. Az elérhetetlenül tökéletes, megvalósíthatatlan társadalmi környezetet jelöli.

Fontos volt a hit és a filozófia összekovácsolása. Jelentős felfedezések:

 

  • A Föld a Nap körül kering (Heloicentrikus világkép)
  • A világűr végtelen
  • A szabadesés fizikai törvényszerűsége
    • A mikroszkóp felfedezése
    • Galilei távcső
    • Nyomtatás.

 

 

A hit is megújul, ezt a változást reformációnak nevezzük. Martin Luther 95 pontja támadja a pápát, a dogmákat és a hamis bibliát. A reformáció, csakúgy, mint az egész reneszánsz, a polgáriasodás miatt kezdődött el. Visszatérnek a Biblia eredeti szövegéhez.

A színházba betörnek a világias darabok, megszületnek a hivatalos színészek, akik nem csak hobbiból játszanak, hanem ez a munkájuk. Az anyanyelvűség, vagyis a színdarabok helyi nyelven való bemutatása is elterjed. A diákok ünnepek alkalmával színdarabokat adhatnak elő.

A festészet, szobrászat, építészet és zene is mind megújulnak. A térmélység, és a rövidülés elve elősegíti a perspektivikus ábrázolás kifejlődését. A festészetben az emberi szépség, ruhátlan ábrázolás, sejtetés mind-mind új irányzatok. Megújul a tájábrázolás, a környezet lefestése. A szobrászat egyre inkább felhasználja a bővülő anatómiai tudást. Az akt ábrázolás ide is betör. Az építészetben új stílus alakul ki, felváltva a gótika sötét tömörségét. A zenében a legfontosabb fejlődés a többszólamúság kialakulása. A zene már nem csak a templomban kap helyet, világi zenészek járják az országutat, és esténként mulatókban játszanak.
Verselése

Balassi nem másolt. Mindenhonnan tanult, és megalkotta saját stílusát, a Balassi strófát. Ez a versszerkesztés fontos újítás a verstörténet szempontjából. Hosszú versszakokból áll, belső rímekkel tűzdelve, rímképe aab ccb ddb, szótagszám szerint pedig a6a6b7 c6c6b7 d6d6b7, vagyis a páros rímek 6 szótagonként követik egymást, a keresztrímek sorai pedig 7 szótagúak. Legtöbbször a Júlia versekben találkozhatunk Balassi strófával, de az összes verse, amiről itt szó lesz is Balassi strófában íródott. A Balassi strófa lehet még felező tizenhatos, ahol nyolc-nyolc szótag van két ütemben, középen pedig cezúrával elválasztva. Más változatok is elterjedtek. (Leggyakoribbak a 3, 6 és 9soros változatok)

Költészetének korai szakaszára jellemző a dallam, vagyis a versei mind énekelhetőek. A szövegvers felé fordulásának okai az újlatin költészet és a formakultúra megismerésének lehetősége. Itt használja először tudatosan a költői képeket. Verseinek hangulata van.

Három pillérre épülő, szimmetrikus verseléssel kezd, és később az aranymetszés (3:4) aszimmetriáját követi. Fontos a művészi alkotás belső harmóniája (pl bokorrím, szótagszám) és az arányosság.

Szerelmes Versek

A Júlia versek egyik legismertebb darabja a Hogy Júliára Talála Így Köszöne Neki című vers:

 

  • Énekelt szöveg
  • Elképzelt esemény
  • Elbeszélői keret
  • Lovagi költészetből utalás
  • Epikus történés
  • Időrendes verselés
  • Cselekvéssorozat
  • Bókolás
  • Elavult Igeidő használata
  • Ütemhangsúlyos
  • Vallomás
  • Halmozott költői képek
  • Megszólítások
  • Köszöntésformulák
  • Szakrális jelentéskörű beszédforma
  • Bokorrím
  • Zeneiség
  • Ismétlések
  • Elragadtatott hangulat
  • Zárt forma
  • Feszültség
  • Műfaja dal
  • Szerelmesvers
  • Képzeletbeli találkozás leírása
  • Emelkedett, udvarias hangnem
  • Csattanó
  • Balassi strófa

 

 

Istenes Versek

Balassi 19 fennmaradt istenes verséből kiderül, hogy elutasítja a kollektív istenhitet. Ő inkább egyénileg gyakorolja vallását, verseiben, imáiban Istennel vitatkozik, számon kéri, és megköszön dolgokat. Versei személyes érdekűek és közvetlen hangvitelűek. Néhol érezhető az Istenben való megrendülés jelenléte. Balassi a legjobb vallásos költő egészen Ady Endréig. Legfontosabb istenes verse az Adj Már Csendességet című vers:

 

  • Már nincs nótajelzés
  • Sűrítés
  • Rímképe aab ccb
  • Műfaja panaszzsoltár vagy ima1
  • Szerkezete himnusz
  • Kétségbeesetten fordul Istenhez
  • Hosszú ideje nélkülözi a lelki békét
  • Kétsoros versszakok
  • ABA variáns:
    Kérés à Indok à Kérésváltozata
  • Címtelen vers
  • Felszólító módú igehasználat
  • Sürgető hangnem
  • Elvárja Istentől a megmentést
  • Balassi Strófa

 

 

Vitézi Versek

A végek dicsérete megtalálható a költő vitézi verseiben bár mindössze csak egy foglalkozik a témával teljes egészében. Emellett ír még a katonaélet szépségéről, a harcos mindennapjairól és az erkölcsről. Balassi idejében a törökök miatt felértékelődik a lovagi értékrend. Legfontosabb vitézi verse az Egy Katonaének című vers:

 

  • Szerkezete óda
  • Hárompilléres
  • Szimmetrikus
  • Keretes vers
  • Megszólítással kezdődik
  • Költői kérdéssel indul
  • Áldást kér
  • Indulatszók, halmozások, hasonlatok, felkiáltó mondatok
  • Erős érzelmi töltés
  • Vitézi értékrend
  • Tengelye az 5. versszak
  • Hír, név, tisztesség, férfiasság
  • Végvári lét életképszerű mozzanatai
  • Katonaélet mindennapjai
  • Harc leírása (pl visszavonulásos bekerítés a 3. versszakban)
  • Kontrasztos
  • Rímképe aab ccb
  • Páros és keresztrímek
  • Belsőrímek
  • Névelőhasználata elavult
  • Hármas ütemezés
  • Vitézi élet nehézségeit is bemutatja
  • Híd szerkezet
  • Balassi strófa

 

Jegyzetek:

1 Különböző források különböző műfajt jelölnek meg, a füzetben ima, a könyvben panaszzsoltár, más források sem egyértelműek

 

10 181 karakter, 1431 szó, 226 sor, 4 oldal

A források az első két lap szélén vannak feltüntetve, dekorációs céllal. A fontosabb források még egyszer:

Az órán elhangzott információ volt a legdominánsabb forrás.

Tankönyv 248. oldal alapján írtam az életrajzi részt, pár kiegészítéssel a füzetből.

Móra kiadó: Így Élt Balassi egy 200 oldalas életrajztanulmány Balassiról kisalakú könyv formában.

Irodalomfüzet 10-30. oldal

És persze a saját fejem

 

Készítette: Berezvai Dani 10D


József Attila kései költészete – Az utolsó vershármas (6. tétel)

József Attila kései költészete –
Az utolsó vershármas
(6. tétel)

Életrajz

A költő 23 évesen került először szanatóriumba, depresszióval. Szerelmi csalódás (Vágó Márta). Édesanyjához szenvedélyesebb verseket írt, mint barátnőihez.

Apját 3 évesen, anyját pedig 14 évesen veszítette el.

Szabad asszociációk jegyzéke. Magány. Freudi pszichoanalízis.

30 évesen megint ápolásra szorul.

Pszichológusaiba szeret bele. (Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra)

Betegsége nem akadályozta meg abban, hogy élete utolsó éveiben is aktív író maradjon. (1936 – Nagyon fáj. 1937 – vershármas.)

32 évesen, 1937 decemberében halálra gázolta egy tehervonat. (Öngyilkosságnak hitt baleset? Vagy balesetnek magyarázott öngyilkosság?)

Idézetek

Németh Andor: “… miért bűn az, hogy neki semmi sem sikerült.”

Fejtő Ferenc: “… költészete a tragikus párbajnak, a dallam és szöveg, a lélek és a külvilág, a költő és kora egyenlőtlen mérkőzésének példázata.”

Az utolsó vershármas

Végső összegzés: Ez a remény nélkül maradt költő utolsó számvetése.

Betegsége rosszabbra fordul, magányos.

Egy szerepnek sem tud megfelelni: költő, férj, szerkesztő, apa.

Motívumok: Bűn, bűntudat, anya, Isten, Flóra, betegség, halál.

Ellentétek: Gyermek ↔ felnőtt. Semmi ↔ lét. Ösztön ↔ értelem.

Mindhárom vers kiemelő címmel rendelkezik. (A vers előtt az első sor zárójelben megismételve.)

Életének kilátástalanságáért önmagát okolja, tömören, szűkszavúan ír.

A három verssel fokozatosan romlik a helyzet, először csak felmerül a halál lehetősége, majd sugallat lesz belőle, végül egyértelműen megjelenik a halálvágy.

Ugyanígy először az önvád (1. vers), majd a bűntudat (2. vers) alakul ki. A harmadik versben már inkább az irónia uralkodik.

Karóval jöttél

Létösszegző, önmegszólító vers.

Téma: A hét torony (metafora) – önmagába való bezártság.

Hangnem: önsajnáló. Elsiratja önmagát.

Visszanyúl a gyökerekig, az ifjúságáig.

A versben a gyermekkor reménykedése szöges ellentétben van a felnőttkor nélkülöző reménytelenségével. (Ábránd ↔ nincstelenség.)

A felnőtt szólítja meg a gyermeket. (A reményvesztett a reménykedőt.)

Szeretetre vágyik, de visszautasító, korlátozott helyzetű ember.

Elemi létszükségletei sincsenek meg. A felnőttkori csalódás nehéz.

Elemez, okot keres, amiért élete zátonyra futott.

Ahhoz, hogy kiutat találjon, mindenről le kellene mondania. (Vágyairól, a valódi életről, személyiségéről)

Sok kérdőjel (költői eszköz).

Önvád.

Talán eltűnök hirtelen

Érték- és időszembesítő vers, gondolati költemény.

Hangnem: elégikus.

Szerkezet: zárt, spirális láncszerkezet.

Keret: Erdő metafora/motívum.

Retorikai felépítés: tétel (első két sor), érvelés, következtetés (utolsó két sor).

Fordított determinizmus: A jövő határozza meg a múltat.

Ha a múlt rossz volt, és a jelen is az, akkor a jövő sem lesz másmilyen. Tehát a költő élete folytathatatlan. A halál megoldás.

Bűntudat és önvád: Személyisége kiteljesítetlen, ezért önmagát okolja. Bűnnek rója föl, hogy másnak hitte az életet.

Íme, hát megleltem hazámat

A költő búcsúzik. Ez az utolsó verse.

Az előző versek önvádját felváltja a feleslegesség-érzés.

Irónia: leszűkül a haza fogalma. (Földdarab, ahova temetik.)

Objektív szemlélet: tőle független társadalmi körülmények okozzák helyzetét.

Sorsát lezárja, a föld befogadja.

Íme, hát megleltem hazámat, / a földet, ahol nevemet / hibátlanul írják fölébem, / ha eltemet, ki eltemet.

Nevét bizony helytelenül írták sírja fölé: “József Atila”.[1]

Budapest, 2011. január 30.

Berezvai Dani

479 szó, 3520 karakter, 3 oldal


[1] Kortárs, 49. évfolyam, 8. szám (2005. augusztus) http://www.kortarsonline.hu/0508/alfoldy.htm

 

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Életrajzi vázlat

Kosztolányi Dezső 1885-ben született Szabadkán. Apja fizika- és kémiatanár, iskolaigazgató volt, anyja révén unokatestvéri kapcsolat fűzte Csáth Géza idegorvoshoz, akiről Moviszter doktort fogja mintázni regényében. (Anyja valószínűleg gyógyszerész volt.)

Freud pszichoanalízise nagy hatással volt Kosztolányi prózájára. Több lélektani regényt is írt, például: Pacsirta (1924), Édes Anna (1926). Freud tanaival a Bécsi egyetemen ismerkedett meg.

(Ady és Kosztolányi között erős az ellentét.)

A regény, mint műfaj

Neve a nyelvújítás során bevezetett rege szóból származik. Rendszerint hosszabb időszakot átölelő, több cselekményt és szereplőt bemutató mű. Terjedelme több száz oldal is lehet.

A XIX. és a XX. század regénye közötti fő különbségek a befelé fordulás, a lélektaniság kialakulása, és a történetmondás háttérbe szorulása. Az ok-okozati összefüggések helyett már a tudatalatti és az érzelmek (belső világ) irányítják a szereplőket.

Édes Anna

A regény megírásának ötlete Kosztolányi feleségétől (Harmos Ilonától) származik, aki a rendszeres kávéfőzés unott monotonitása közben szomszédjuk mintacselédjéről ábrándozik. (De vajon a tökéletes cseléd öntudatlanságában nem követ-e el valami szörnyűséget?)

Anna megformálásához Kosztolányi valószínűleg gyermekkori emlékeiből merített. Volt nekik egy cselédjük, akit nagyon szeretett, de aki hirtelen, egyik napról a másikra eltűnt. Vélhetőleg teherbe esett. Ez ihlethette Jancsi és Anna kétes viszonyát is.

A műben Édes Anna lélektani útja tárul szemünk elé, mely egészen a kettős gyilkosságig vezet.

A vers kerete az első és az utolsó fejezet. Közös elemük a legenda, pletyka.

Rituale Romanum: Halottas ima, könyörgés Annáért, a szereplőkért, a világért. Az imából tudjuk, hogy tragikus lesz a történet kimenetele. (Előrevetítés.)

Nem bűnügyi regény, hanem lélektani. A tragédiához vezető úton van a hangsúly.

Szerkesztési módja spirális, vagyis csak az Annát befolyásoló eseményeket írja le.

Cselekmény:

Az első hat fejezetben Annát csak más szereplők által ismerhetjük meg, ő maga még nem lép a színre. (Késleltetett expozíció.) Vizyné cselédmániájában sokat gondol a lányra, meg is lesi, azaz lesné, ha nem tévesztené össze valaki mással. A helyszínnel eközben részletesen megismerkedünk.

Miután Vizy Kornél már rendőri beavatkozással fenyegetőzik, végre megkerül a lány. Az önző, érdekember Ficsor kénytelen idekényszeríteni, hogy saját bőrét megmenthesse. Anna sorsa neki nem számít. A cseléd “átadása” Vizyéknek rabszolga-vételre emlékezet. A kérdésekre Ficsor válaszolgat a lány helyett, a cselédkönyv személytelen áttanulmányozása szerintem sértő viselkedés.

Anna beilleszkedése során nem beszél sokat, helyette gondolatain, érzésein keresztül kommunikál az olvasóval. Tudat alatt érzi, nem jó hely ez. (Kámfor kellemetlen szaga, Kornél név furcsasága.) Mindössze kilenc és fél hónapot fog kibírni ép ésszel a Vizy lakásban. Hamarosan megcsúnyul, haja is hullani kezd. Géppé válik, és akként is kezelik. Szeretetigénye hatalmas, de kielégítetlen.

Patikárius Jancsi fordított udvarlása egy rövid időre újra megszépíti Annát, de a kapcsolat csalódással és egy elvétetett gyermekkel végződik. (“Szégyen.”) Jancsi csak élvezeti cikknek tekinti Annát.

Annának több lehetősége is adódik a menekülésre, de nem tud egyikkel sem élni. Először is elmehetne, vissza a régi családhoz, de mivel az ottani kisgyermek már nem emlékezett rá, inkább meggondolja magát és marad Vizyéknél. Össze is házasodhatna a kéményseprővel, de Vizyné lelki terror és zsarolás segítségével visszatartja. (A harmadik menekülési útvonal a gyilkosság, amit meg is tesz.)

Következik a cselekmény tetőpontja. Vizy Kornél előléptetése alkalmából estélyt ad, mely jól sikerül, attól eltekintve, hogy mindkét házigazda meghal másnapra. (Vizyné élete utolsó pillanataiban még magához öleli gyilkosát.) Az utolsó csepp Anna poharában az, volt mikor meglátta Jancsit Moviszternével flörtölni.

A tárgyaláson mindenki egyhangúan bűnösnek mondja ki Annát, kivéve az egyetlen értékembert, Moviszter doktort. A többiek csak önmagukat szeretnék biztonságban tudni, Anna sorsa nem érdekli őket. Igaz, nem is értik, miért tette. Végül Anna büntetése 15 év fegyház lesz.

Szereplők

Anna: Főszereplő, áldozat, 19 éves, naiv, tanulatlan, árva, vidéki lány. Kékszemű, vékony testalkatú, haja szőkésbarna. Szorgalmas, megbízható, nem lop, őszinte, könnyen kihasználható, befolyásolható, érzékeny. Introvertált/befelé-forduló, úr-cseléd/elnyomó-elnyomott kapcsolat szenvedő mintaalakja. Kiszolgáltatott, az emberek gépként kezelik. Szeretetre, megértésre, és otthonra vágyik. Neve az édesanya szóra emlékeztet, nagyon szereti a gyermekeket.

Moviszter: Betegebb volt, mint bármely páciense. (Cukorbeteg.) Ennek dacára mégis hosszú életet élt, mely szimbolizálja igazát. Ő Kosztolányi rezonőrje, szószólója a műben. Magányos, önzetlen, keresztény, idős, humanista, ő az egyetlen, aki megérti Annát, Piskótás jelenet.

Vizy Kornél: Kommunista érdekember. Karrierista, hatalommániás, csalja feleségét.

Vizyné: Áldozat, 6 éves gyermeke, Piroska halála óta közönyös, gonosz, ideges, cselédmániás. Idegösszeroppanást kapott, kapcsolata Vizy Kornéllal megromlott, sőt tudja, hogy férje meg is csalja. Egyetlen partnere a cseléd.

Ficsor: Anna keresztapja. Kétszínű, köpönyegforgató, önző, jellemtelen, érdekember. Szegény, hiszen csak egy házmester.

Jancsi: Vizyné unokaöccse, komolytalan, megbízhatatlan, önző, éretlen, élvhajhász. Elkényeztetett, de jó fellépésű fiatalember.

 

Budapest, 2010. szeptember 23.

Berezvai Dani

733 szó, 5565 karakter, 4 oldal.

 

Hiányzó tételek, tételsorok

Tételsorok:

  • Irodalom (kész)
  • Nyelvtan (kész)
  • Történelem (kész)
  • Informatika (nincs tételsorom)
  • Angol (nincs tételsorom)

Tételek:

  • 16 Irodalom tétel van fent
  • 3 Nyelvtan tétel van fent
  • 3 Történelem tétel van fent
  • 0 informatika tétel (Csak programozásból kellett készülnöm, emelt szintre.)
  • 0 angol tétel (Felsőfokú nyelvvizsgám van. Nem érzem szükségesnek, hogy készüljek az érettségire.)

Ha van saját tételed, töltsd fel az internetre és írj egy kommentet ide (a linkkel).
Fájlfeltöltés: megaupload.comyousendit.combox.netmediafire.com2shared.com

Ha nem találsz egy tételt, próbáld újra: http://google.hu/érettségi tétel (Minden tétel legalább százszor ki van dolgozva és megtalálható az interneten. Csak keresni kell.)
Ha ez után sincs meg, írj ide egy kommentet a tétel nevével és én megkeresem neked.