Category Archives: Nyelvtan

Retorika

Berezvai Dani 10D

Retorika.doc

Retorika

Szónoki beszéd.

Görögök: Első Periklész, Leghatásosabb, akaraterős Démoszthenész, Könyvíró Arisztotelész.

Rómaiak: Görögöktől tanultak, Leghíresebb Cicero, aki kedvelte a hangzatos körmondatokat.

Magyarok: Első szónoklatunk a Halotti beszéd. Szónokok: Pázmány Péter, Felsőbüki Nagy Pál. Kölcsey Ferenc, Eötvös József, Deák Ferenc, Kossuth Lajos (ő angolul is).

 

A szónok öt feladata Cicero szerint: (Inventio, Dispositio, Elocutio, Pronuntiatio, Memoria)

Felkészülés, feltalálás, feltárás: Anyag- és indítékgyűjtés, a megoldások megtalálása. Készüljünk 9 szempont szerint: Ki? Kiknek? Miről? Mit? Miért? Hogyan? Hol? Körülmények? Szövegtípus?

Elrendezés: Érveink ésszerű, logikus sorrendbe rakása. Mindig írjunk vázlatot!

Stílus, megfogalmazás: Nyelvi formák=névmások, ebből lesznek az alakzatok, a következő átalakításokkal: ismétlés, felsorolás, fokozás, elhagyás, ellentét, párhuzam, kérdés, felkiáltás. Szemléltetés=közmondások. Példa=történetek/idézetek. Kulturális utalás=mitológiai/történelmi események. A szónoki kérdés hasznos, de ha a tömeg visszaválaszol, nevetségessé válunk. Megindítás: jó megszólítással személyes kapcsolatot termethetünk, felkiáltással, dramatizálással erős érzelmeket fejezhetünk ki, (de a kiabálós szónok nevetséges). Végül köszönetnyilvánítással fejezzük be beszédünket.

Előadás: A létrehozott szöveg élőszóbeli megszólaltatása. Hangerő, beszédtempó, gesztusok.

Megtanulás: Nem kell bemagolni az egész beszédet, de idézeteket, időpontokat, egyéb adatokat pontosan kell tudni. (Akik nem kezdők, azoknak elég egy vázlatot írni az egész beszéd helyett.)

 

A szónoki beszéd hét szerkezeti egysége: (Vagy röviden csak: Bevezetés, Tárgyalás, Befejezés)

Bevezetés: Hallgatóság megnyerése, érdeklődés felkeltése. Fontos a megszólítás pontossága.

Elbeszélés: A tényállás, helyzet rövid ismertetése. Időpontok, szereplők meghatározása.

Tétel: Mivel értünk egyet, és hogyan fogjuk kifejteni álláspontunkat. Más források szerint a tétel még további két részre oszlik; témafelvetésre és érvelésre. Nagyon fontos az érveink sorrendje.

Bizonyítás: Egybeolvadhat a cáfolással, alátámasztja és igazolja a véleményünket.

Cáfolás: Az ellenfél érveinek megdöntése a következő eszközökkel: Kisebbítés, Kételkedés, Tagadás, Figyelmeztetés, Gúny, stb. A jó kritika eredménye a meggyőzés. Ne személyeskedjünk! Próbáljunk építő kritikát használni! Foglaljuk össze saját szavainkkal az ellenfél mondanivalóvát!

Befejezés: Epilógus, lezárás. Felfrissítjük az emlékezetet, befolyásoljuk az érzelmeket.

Kitérés: Nem mindig része a beszédnek, bárhol elhelyezkedhet. Pihentethetjük vele a hallgatóságot, vagy lejárathatjuk az ellenfelet.

 

Következtetés 3 fajtája: DeInAb-duktív. De123 In321 Ab312 (1=Tétel 2=Eset 3=Eredmény)

Érvelés 3 fajtája: Logikai – Logosz, Etikai, erkölcsi – Ethosz, Érzelmi (leghatásosabb) – Pathosz.

Retorika 3+2 típusa: Politikai, törvényszéki, egyházi. Ünnepi, alkalmi.
Nyelvtan tankönyvből a 101/4. feladat: Három okot és három következményt kell találnom.

a) Az európai ember átlagos életkora meghosszabbodott.


Tisztábban élünk, mint régen.

Technológiailag is fejlettebbek vagyunk.

Védőoltás, antibiotikum, kevesebb háború.

Szép lassan túlnépesedik majd a Föld.

Helyhiány miatt lehet, hogy sok háború lesz.

Vagy kitelepülünk az űrbe / bolygókra.

 

b) Nő a válások száma.


A vallási tabu a válással szemben megszűnt.

Az emberek rosszabbak, mint régen.

Nehéz megtalálni az igazit, rohan a világ.

Sok lesz a félcsaládban felnövő gyermek.

Akik megszokják, hogy a válás elfogadott.

És emiatt a válások száma még tovább nő.

 

c) Egyre többen tanulnak angolul.


Az angol már most is a világ nyelve.

A legtöbb nyelvtanár angolt tanít. – Olcsóbb.

Angol informatika, nemzetközi kapcsolatok.

Még inkább az angol lesz a világnyelv.

Majdnem mindenki tudni fog angolul.

A többi nyelvet a kihalás veszélyezteti.

Írtam egy 758 szavas beszédet is:

Miért állt meg az oktatási reform?

Tisztelt Igazgató Urak, Kedves Pedagógusok, Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm, hogy eljöttek meghallgatni ötleteimet az oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatban. A sok közül ma csak három problémát fogok bemutatni önöknek, amik szerintem a legfontosabbak. Remélem javaslataimat lelkesedéssel, és a jövő felé nyitottan fogadják majd. Mindhárom pont a mai technológiai fejlettségünk szégyenletes kihasználatlanságával kapcsolatos.

Hogyan is folyik le ma Magyarországon egy tanóra? A diákok túlzsúfolt, 20 kilós táskájukból óránként nagy nehezen kirángatnak három tankönyvet és két füzetet, hogy helyette azután a tanár kérésére egy fénymásolt lapon dolgozhassanak, potyára cipelve a sok nehéz felszerelést. Hát kinek jó ez? (Eltekintve a nyomdaipar és a gyógypedagógusok nyilvánvaló hasznától.) Miért jó az bárkinek is, hogy a számítógéppel megszerkesztett, indexelhető, szabadon kereshető, kijavítható, más nyelvekre automatikusan lefordítható, vakok számára felolvasógéppel hanggá alakítható, tetszőlegesen nagyítható tankönyveket elavult, használhatatlan papíralapú médiumra konvertáljuk? Ez a folyamat a tudás értékét és használhatóságát rombolja, nem is beszélve a kivágott fákról és környezetszennyező tintáról, amit közben elhasználtunk.

Legyünk most diákok, akik éppen a régi tankönyveinkben keresünk egy kifejezést vagy szakszót, amit elméletileg tudnunk kéne, hiszen tavaly tanultuk már! Megnézzük a tartalomjegyzéket, és névmutatót, majd csalódottan nyugtázzuk, hogy nincs külön listázva. Aki ismeri az internetet, ilyenkor sincs bajban, hiszen rá tud keresni a szóra online, és másodperceken belül oldalak és meghatározások százai közül válogathat. De sokan csak azt tudják, hogy a világhálón játszani lehet. Internetes tanulásra sosem tanítottak minket, diákokat. Internet nélkül pedig kénytelenek vagyunk végiglapozni az egész tankönyvet azért az egyetlen kis válaszért. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a könyv a számítógépünkön, adatként lenne megtalálható, és egy egyszerű billentyűparanccsal (CTRL + F) rálelhetnénk a keresett definícióra? Miért nincs ez a hatékony eszköz a mai diákok kezében?

A digitális könyv, vagy idegen szóval E-book előállítása egyszerűbb, mint a mai tankönyveké, hiszen nem akadályoz minket a papír megszabott mérete, sem a színes képek többlet tintaköltsége. A terjesztés pedig majdnem költségmentes, hiszen lehet CD-n, 250 Ft-ért árulni, vagy akár interneten keresztül is, 5-10 Ft-ért letölteni. Nem fognak tízezrekbe kerülni többé a tankönyv­csomagok! A szerzői díjat pedig fizethetné az állam, hiszen ez a megoldás sok pénzt fog megtakarítani az adófizetők pénzéből, ami egyébként ingyen-tankönyv támogatásra ment volna el.

Kérem, támogassák indítványomat, miszerint a tankönyveket elektronikus formában is megvásárolhassák a diákok, és a laptoppal rendelkezők végre elfelejthessék a nyomtatott tankönyvek rémálomvilágát és magas költségét.

A második fejlesztés, amit a külföldi egyetemek már sikeresen alkalmaznak ma is, a tanórák digitális rögzítése lenne. Hányszor fordul elő egy tanulóval, hogy betegség vagy egyéb ok miatt nem tud bemenni az iskolába? Miért ne nézhetné meg videón, hogy mi történt az órákon? Sőt! Mi lenne, ha a legjobb tanárok óráit elérhetővé tennénk az interneten keresztül, hogy ha valaki nem értette az aznapi tananyagot, megnézhesse egy másik osztály szemén és fülén keresztül, egy másik tanár előadásában? Az igen közeli jövőben már nem is lesz szükségünk tanórákra, hiszen mi értelme újra és újra ugyanazt az anyagot leadni, ha már egyszer ott van videón? A tanárok ettől még nem lennének munkanélküliek, hiszen semmivel sem lehet helyettesíteni az élőszavas, kérdésekből és válaszokból álló beszélgetést, a többoldalas dolgozatok kijavítását, és az emberi kapcsolatokat. Mindössze a munka mennyisége csökkenne, és a hosszú monológok által okozott rekedtség múlna el.

Kérem, kövessék a külföldi egyetemek példáját, és rögzítsék a tanórákat videóra. A jól sikerült felvételeket pedig hadd tekintsük meg az interneten is.

A harmadik ötletemről csak röviden szólnék, hiszen még kidolgozatlan, csiszolni és finomítani kell azt. A diákok nem szereznek túl sok gyakorlati tudást az alatt a 12 év alatt, amíg az általános- és középiskoláikat kijárják. Atomfizikát és biokémiát, azt igen, de vajon miért kell ez egy táncolni vágyó lánynak vagy verseket író fiúnak? Anélkül is tudunk táncolni, hogy lábunk radiánban mért szögelfordulásán vagy karunk lendületi energiáján járjon az agyunk. Miért nem tölthetik idejüket a fiatalok azzal, amit szeretnek, ami érdekli őket? Aki reál beállítottságú, matematikusnak készül, annak miért kell 11 tanévet kivárnia, hogy végre megtudhassa, hogy mi az a logaritmus? Aki külföldön akar majd élni, az miért tanuljon meg ennyi mindent a magyar nyelvtanról? Nem lenne fontosabb a jövő felé nézni, és azt a külföldi nyelvet jobban elsajátítani? Hátráltat minket a fölösleges tudás, amit nem azért tanulunk meg, mert szükségünk van rá, hanem, hogy átmehessünk a következő évbe, ahol még több nemkívánatos információval bombázzák majd a fejünket.

Kérem, segítsenek megállítani az információlavinát, mielőtt az végleg betemet minket. Hadd tanuljunk azt, ami leginkább érdekel.

Ezzel beszédem végére is értem. Remélem, hogy megfontolják e három problémát, és az általam kínált megoldásokat: E-Book, vagyis a számítógépen olvasható tankönyv. Videóra rögzített tanórák, vagyis kevesebb iskolában töltött idő. Gyakorlati tudás, vagyis szabadon leadható tantárgyak. Köszönöm, hogy meghallgattak. A viszont látásra.

(1272 szó, 9552 karakter.)

Berezvai Dani 10D

2009. június 1.

Alakzatok és Képek

Berezvai Dani 11D 

Alakzatok Képek.doc

Alakzatok:

  • Alliteráció: Betűrím. (Világnak világa, virágnak virága)
  • Rím: Sorvégek összecsengése.
  • Áthajlás: (Enjambement) Nincs írásjel a sor végén. Szelíd ~: lazább összefüggő mondatrészeket választ el. Éles ~: Szorosan tapadó szintagmákat választ el.
  • Ismétlés: Egyszerű, kulcsszavak, tő (figura etimologica), felsorolás, részletezés, halmozás, kötőszóhalmozás, gondolatritmus (párhuzamos mondatszerkesztés), refrén.
  • Kihagyás, Felcserélés: Hiányos mondatok, szórend, mondatrend, kérdés, felkiáltás, megszólítás.
  • Túlzás, Kicsinyítés:
  • Nyílt gúny: Felnagyítva mutatja meg egy jelenség negatív vonásait.
  • Irónia: Látszólagos dicséret mögött elítélés húzódik meg. Humor.

 

Képek:

  • Hasonlóság:
    • Metafora: Átvitel az azonosító-azonosítandó között. Teljes ~: Szívem egy nagy harangvirág. Egytagú ~: Gyere ki galambom! Gyere ki gerlicém! (Iluska)
    • Megszemélyesítés: Élettelen tárgyak élő tulajdonságokkal való felruházása.
    • Allegória: Másról beszélni. (Itt a nagy halott előttünk… halott=Magyarország)
  • Hasonlóság és érintkezés:
    • Szinesztézia: Összeérzés. (Milyen volt hangja selyme… hallás+tapintás.) [A tankönyv szerint látás+hallás?]
    • Szimbólum: Ismertetőjel, bélyeg, jegy. (A rabság jele lánc, a béke jele galamb)
  • Érintkezés:
    • Metonímia: Névcsere. (Csendes a ház… nem a benne lakók. Célozza vasával… fegyverével. Boglyák * hűvösében… *=árnyékának a.)
    • Szinekdoché: Veleérzés. (A sarkon reszket egy zörgő kabát.)
  • Képszerű:
    • Hasonlat: , mint + -ként +gyanánt + -szerű +akár +valamint +mintegy +mintha
  • Egyéb:
    • Körülírás: Babonás félelemből / tapintatból. (Meghalt = jobb létre szenderült, terhes = másállapotban van.)

A nyelv, mint jelrendszer (1. tétel)

A nyelv, mint jelrendszer (1. tétel)

Szemiotika

A jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó tudományág neve a szemiotika. Eredete a görög szemion (“jel”) szó.

Jel

A jel önmagán túlmutató jelenség, melyet érzékszerveinkkel (látás, hallás, tapintás, stb.) foghatunk fel.

A jel többet / mást jelent, mint amit felfogunk.

A jelet használó közösség minden tagja elismeri azt.

Egy vagy több jelrendszerbe tartozik.

Fontos szerepe van az emberi érintkezésben, kommunikációban.

Funkciói lehetnek: tájékoztatás, felhívás, figyelmeztetés.

A jel részei

Jelölő/jeltest: amit érzékelünk (hangsor, betűk a papíron, piktogram)

Jelölt/jelenség: fogalom, amit a jel felidéz

Jelentés: az az absztrakció, amit a jelenségnek tulajdonítanak

A jelek csoportosítása

Természetes: közlési szándék nélkül jön létre (szimptómák)

Mesterséges: közlési szándékkal jön létre (szignálok)

 

Nyelvi jelek (hang, betű)

Nem nyelvi jelek (mimika, testtartás, gesztikuláció)

 

A jelölt és a jelölő viszonya mesterséges jelek esetén

Index: ok-okozati vagy logikai kapcsolat/érintkezés (közlekedési tábla, integetés)

Ikon: hasonlóság (térkép, fénykép, hangutánzó szavak)

Szimbólum: hagyomány vagy megállapodás (zászlók, galamb-béke, zöld-nyugodt, kék-hideg, piros-tűz)

Jelrendszer

Számos jelrendszer létezik, a leggyakrabban használt közülük a nyelv.

A vakok által használt jelrendszer a Braille-írás. /brej-írás/

A nyelvi rendszer lépcsői, a nyelvi jelek egységei

Beszédhang (fonéma) Lúdja = l + ú + ggy + a.

Szótő/szótoldalék (morféma) Alma = al + ma

Szóalak (lexéma) Pék = Pék

Szószerkezet (szintagma) Piros esernyő

Mondat

Szöveg (Már nem a nyelv, hanem a beszéd része.)

A hangok nem bírnak önálló jelentéssel, ezért őket nem soroljuk a nyelvi jelek közé. Belőlük épülnek fel a morfémák.

A legkisebb, jelentéssel bíró nyelvi jel a morféma (szóelem).

A nyelv, mint jelrendszer

Nyelvi és nem nyelvi jelekből és az ezeket rendszerző nyelvi szabályokból áll. Tehát jelrendszer.

A társadalom hozta létre és nem létezhet nélküle.

Megállapodáson (konvención) alapul.

 

A nyelv

A nyelv 3 fő szintje a hangok-, a szavak- és a mondatok szintje. A nyelvtan (grammatika) a szintek egymásra épülésének és a jelek szerkesztésének szabályait tartalmazza.

Használunk velünk született jeleket is (pl. félelem, öröm), de a legtöbb jelünket tanuljuk.

Változás

A szókészlet változékonyabb, a nyelvtan kevésbé változékony.

A változások öntörvényűek és önkényesek (a nők és a fiatalok hajlamosabbak a nyelvi újításokra).

Többértelműség

Egy nyelvi jelhez több jelentés is fűződhet (azonos alakú, többjelentésű szavak)

Egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű fogalmak)

Szókincs

Kétféle szókincs: aktív, passzív

Az egyén soha nem beszélheti nyelvének egészét, csak egy részét. (Helyzetének, életkorának, és műveltségének megfelelően.)

 

Budapest, 2011. január 30.

Berezvai Dani

386 szó, 2788 karakter, 3 oldal