Katona József

Berezvai Dani 10D 

Katona József.doc

Katona József

(1791-1830)

 

Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten. Iparoscsaládból származott, apja és testvérei mind takácsok voltak. Életéről viszonylag kevés adat maradt ránk.

Tanulmányait a Kecskeméti Katolikus Elemi Iskolában kezdte, majd a jóhírű Pesti Piarista Gimnáziumban folytatta. Közben megtanult németül is. Egyetemre való felkészülését Szegeden kezdte meg, majd visszajött Pestre, befejezni. Végül a Pesti Egyetem jogi karán fejezte be iskoláit. Itt kezdett el irodalmi fordításokkal foglalkozni.

Szoros kapcsolatba került a Második Magyar Színtársulattal, 1811-ben fordította első darabját, 1812-től már eredet játékokat is írt. Például: Ziska (1813). Katona gyakran játszott is a színpadon, főszerepeket vállalt, jó rendező volt.

Reménytelen és titkolt szerelme Széppataki Róza, aki ekkor még hajadon volt. “Én magát véghetetlen szeretettel szeretem, s lelkemben hordozom képét, mióta először színpadon megláttam játszani, s ezen szende képét fogom titkon keblembe zárva, végtelenekig hordani.” Déryné Széppataki Róza később megismert beszámolója szerint ő nem is tudta, hogy kitől kaphatta a szerelmes levelet, hiszen a művész azt mindössze csak kézjegyével (K. J.) látta el. Miután Katona József megtudta, hogy szerelme megházasodott, egy ideig eltávolodott a színészektől és a színháztól.

Utolsó remekművét, a Bánk Bánt már egy drámapályázatra írta meg, 1815-ben. Az első változatra viszont fel sem figyeltek, és e kudarc miatt elhallgatott benne az író. 1815 és 1820 között ügyvédként dolgozott. Kisfaludy hatására később újra elővette a Bánk Bánt, és 1819. július 2-án el is készült vele. A cenzorok nem engedték színházra, de könyvként nagy sikert aratott 1821-től.

Ezután megint ügyvédként dolgozott, karrierjét egészen főügyészig vitte. Utolsó tíz évét zárkózott, mogorva emberként élte le. Halálának oka szívszélhűdés, időpontja 1830. április 16, helyszíne a nagykapu a városházán.

Bánk bán

 

Katona József, a magyar irodalom jelentős, egyműves szerzője írta 1819-ben. (Egyműves vagy egykönyvű, mert többi alkotása eltörpül a Bánk Bánhoz viszonyítva.) Sokféleképpen lehet értelmezni; van, aki remekműnek, van, aki rossz, elhibázott alkotásnak véli. Én szerintem a történet érdekes, és ez a legfontosabb. Régen nem szerették a bonyolult, több szálon futó cselekményeket.

A könyv elején található dedikáció Kecskemétnek szól. Katona ezért száz aranyforintot is kapott Kecskemét várostól. A prológus után a legtöbb szakasz in medias res-szel kezdődik, vagyis egyből a közepébe vágunk a történetnek.

Bánk és Melinda kapcsolata konfliktusos házasság volt. Bánunk modern, érzékeny lélek, emiatt hajlamos az indulati szélsőségekre. Melinda drog (szerelmi porok) hatására Ottóval töltött egy estét, emiatt a címszereplő elzavarta és megátkozta őt, hiába próbálta bizonygatni ártatlanságát. Melinda magyarázata: “Pokol béli tűz ége csontjaimban” a hevítő porra utal. Később Bánk megbánta tettét és visszahívta Melindát, de szomorú események sora után Melinda holttestét Tiborcznak egy égő házból kellett kihoznia. Bánk mindent elveszített, ez az ő tragédiája. “Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Nincs árva más több, csak az én gyermekem!”

A hatalommániás Gertrudisz és becsületes Bánk közötti vita a IV. szakaszban zajlott le, ahol kölcsönösen megsértették egymást. Sőtér István elemzése szerint “Gertrudisz nem a jelleme miatt bűnös”. Más szereplők párbeszédeiből kiderül, mennyire elviselhetetlen volt Gertrudisz uralkodása. Mindig a merániaiakat részesítette előnyben a birtokadományozásoknál és a tisztségek kijelölésénél. Gőgösen viselkedik.

A végső tett, a királynő meggyilkolása volt. Bánk személyes sérelme és a szenvedő nép (amit Tiborcz panaszáradatából ismerhettünk meg) miatt jogos büntetésnek számított a halál, amit maga a király is elismert az V. felvonás végén. Bánk Bán nemzeti hőssé, de egyben lelki halottá is vált ezáltal. Tragikumának értelme a magányos harc, amit a (Gertrudisz által megtestesített) világ gonoszsága ellen vívott. Ebben a harcban Bánk elbukott, de ennek egyedüli oka az volt, hogy tette által Melinda kiszolgáltatott lett a bosszúnak és meghalt. Bánk elveszítette élete legfőbb értékét, szeretett asszonyát, élete ezután értelmetlenné vált: “Nem ezt akartam én, nem ezt! – Siket fül, szem homályosul, hasadj ki szív!”

A pályázatra hibátlan hőst vártak, nem olyat, mint Bánk. Katona történetében a hős is ember, vannak hibái. Ma már értjük, de a mű megelőzte korát.

További konfliktusok:

  • Ottó és Biberach találkozása orvgyilkossággal végződött.
  • Ottó és Gertrudisz Melinda miatt vitatkoztak, itt Gertrudisz kétértelműen beszélt, egyszerre szidta és bíztatta is Ottót.
  • Petur és Bánk párbeszédében Bánk megpróbálta lebeszélni az elkeseredett embert a lázadásról.
  • A szegény ország és a gazdag udvar ellentéte.
  • Tiborcz megpróbált ételt lopni családjának, hiszen kiforgatták vagyonából, de nem képes rá, túl becsületes.

 

A Bánk Bán alapszituációja: Endre a király, az udvartól távol van. Gertrudisz vezeti az országot, mert a bán (Bánk) még országjáró körúton van. Gertrudisz ellen lázadás készül (Petur, békétlenek). Melindát pedig Ottó szeretné elcsábítani.

A bonyodalom: Bánk Petur hívására titokban hazajön, véletlenül kihallgatja Melinda és Ottó párbeszédét. Bánk biztos lehet Melinda hűségében, aki végig csak őt dicséri és elutasítja Ottót. Bánk nem akarja felfedni magát (titokban érkezett), ezért nem avatkozik közbe. Helyette találkozik Peturral, akit lebeszél a királynőgyilkosságról, hiszen azzal nagy fájdalmat okoznának Endre királynak. Ezután jön Biberach (pletykálni), majd Tiborc panasza.

A kibontakozás: Ottó eközben elkövette Melindán a merényletet (szerelmi por segítségével elcsábította).

A tetőpont: Bánk leszúrta Gertrudiszt, a pillanat hevében, indulataira hallgatva. Kerítőnek nevezte Gertrudiszt, és a gyilkosságot azzal indokolta, hogy a hazáért, a haza nevében tette.

A megoldás: Az előzmények tisztázása. Bánkot nem öleti meg Endre király, hanem erkölcsi büntetést alkalmaz: Mivel Ottó megölte Melindát és felgyújtotta a házukat, Bánknak mindene elveszett, az élet nagyobb fájdalom neki most, mint a halál. A király is elismeri, hogy Gertrudisz halála jogszerű volt.

 

A Bánk Bán kritikai megítélése
(Bánk bűnössége szempontjából)

 

Gyulai Pál XIX. századi elemzése szerint Bánk bűnös, Vétett az erkölcsi világrenddel szemben. Ölt, így már nem lehet tragikus hős.

Arany János is bűnösnek véli, de tettét nem tartja jogtalannak. Teljesebbé teszi az amúgy is elkerülhetetlen tragédiát. Arany János is még a XIX. században elemezte a művet.

Sőtér István szerint Bánk nem bűnös, hanem vesztes (érzelmileg). Erkölcsileg igaza van ugyan a főszereplőnek, de ez nem kárpótolja Melinda elvesztéséért. Én ezzel az értelmezéssel értek egyet.

Barta János úgy látta, hogy Bánk csak Melindával szemben bűnös, hiszen miatta halt meg. Kötelessége lett volna megvédeni, megmenteni feleségét.

2 és fél óra, 1001 szó, 6884 karakter.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published.