Tag Archives: Biológia

Biológia – Az anyagszállítás szervrendszere

All, Biológia

Biológia – Anyagszállítás szervrendszere.doc

Az anyagszállítás szervrendszere

 

  • Szív:
    • Percenként 72-szer dobban, ez körülbelül százezer dobbanás/nap, de erősen függ a fizikai megterheléstől, lelkiállapotunktól, és az adrenalin mennyiségétől a vérben.
    • Súlya körülbelül 300g. A férfiak szíve nehezebb, mint a nőké (kb. 50 grammal).
    • Saját ingerületkeltő rendszere van, mely a szív bal felső csúcsában elhelyezkedő szinusz-csomóból indul ki. Az áram a szívben lefelé halad, majd visszatér és elhal.
    • Ha az egész szív egyszerre húzódna össze, nem pumpálna. Fontos az áram útja.
    • A pacemaker-sejtek generálta elektromos ingert millivoltban mérjük. (-70-50 mV)
    • A defibrillátor 200,000 és 1,700,000 mV közötti töltést használ a szív újraindításához. A fibrilláció jelensége a szívizomremegés / elektromos impulzusremegés.

 

Jobb pitvar:

Ide tér vissza mindkét üres visszér.

 Bal pitvar:

Ide tér vissza a tüdőgyűjtőér.
Jobb kamra:

Innen indul ki a tüdőverőér.

 Bal kamra:

Innen indul ki az aorta.

 

  • Vér:
    • Útja: (nagyvérkör) bal szívkamra→ főverőér/aorta→ verőér/artéria→ hajszálér/kapilláris→ szerv/orgánum→ gyűjtőerek/vénák→ jobb szívpitvar→ (kisvérkör) jobb szívkamra→ tüdő főverőere→ tüdőverőér→ tüdőhajszálér→ tüdőhólyagocska/alveolus→ tüdőgyűjtőér→ bal szívpitvar.
    • A vér 55%-a vérplazma. A vérplazma 92%-a víz. Ebből következik, hogy a vér 50,6%-a, vagyis majdnem pontosan a fele víz.
    • A vérplazma eredetileg sárga színű. A vért a vörösvértestekben található hemo­globin színezi pirosra.
    • Kolloidméretű = 1-500 nanométeres. (A kolloidok százszor nagyobbak az atomoknál.)
    • Vörösvértest:
      • Fánk alakú, sejtmagja nincs (fejlődéskor még van, de később feloldódik), mozgása passzív (sodorja az ár), 5 millió/mm3, vörös csontvelő termeli, 120 napig él, feladata az oxigénszállítás, a lépben és a májban bomlik le.
      • Hiánya: Vérszegénység, fáradtság.
      • Túltermelődése: Fejfájás, lép és májnagyobbodás. (Polycythemia vera)
    • Fehérvérsejt:
      • Gömbölyded vagy szabálytalan alakú, van sejtmagja, tud aktívan mozogni, 7 ezer/mm3, a vörös csontvelőben és a nyirokrendszerben termelődik, 1-2 hétig (falósejt) vagy 10 évig (memóriasejt) él, feladata az ellenanyag-termelés és a védekezés, a kórokozók bekebelezése után elpusztul, a májban bomlik le.
      • Hiánya: Gyakoribb fertőzések, nehéz, vagy egyáltalán nincs gyógyulás.
      • Túltermelődése: Leukémia, fehérvérűség.
      • A memóriasejt “megjegyzi” a kórokozók elleni leghatékonyabb ellenszert, osztódáskor ez az “emlék” is lemásolódik, így életünk végéig védve vagyunk pl. a védőoltással szerzett kórokozókkal szemben.

 

    • Vérlemezke:
      • Szabálytalan alakú sejttöredék, sejtmagja nincs, sodródik a vérárammal, 150-300 ezer/mm3, vörös csontvelőben termelődik, 7-9 napig él, feladata a véralvadás elősegítése, a véralvadás helyén elpusztul, a májban bomlik le.
      • Hiánya: Vérzékenység, lassú véralvadás.
      • Túltermelődése: Ritkán fordul elő.

 

  • Érszűkület, érelmeszesedés:
    • Először a magas zsírtartalmú anyagok, majd mész rakódik le az erek belső falára.
    • Fiatal korban is könnyedén kialakulhat, de a folyamat lassú.
    • Kevés (maximum 3 dl) alkohol elfogyasztása fokozza a máj működését, ami “jó” koleszterint termel, úgynevezett HDL-t. Ennek feladata a vér zsírtartalmának megkötése és májba szállítása.
    • Könnyű észrevenni végtagok érelmeszesedését, figyeljünk az árulkodó jelekre!
    • Például hideg lábak, lassan gyógyuló apró sebek, zsibbadás.

 

  • A verőerek falában kevesebb a kötőszövet, ezért rugalmasabbak.
  • A gyűjtőerek falában kevesebb a simaizom, ezért tágulékonyabbak.

 

5 és fél óra, 518 szó, 3737 karakter.