Zrínyi Miklós

(1620-1664)

A horvátországi származású Zrínyi Miklós a magyar Barokk fénykorának költője. Elsősorban hadvezér, másodsorban politikus és csak harmadsorban költő. Télen, mikor nem voltak harcok tudott csak időt szakítani az írásra. Irodalmi munkái a hadvezérséget szolgálták. Egy teljes katonai kézikönyvet tervezett megírni, de mindössze néhány mű készült el. Harcászati jellegű művei:

• Az török áfium ellen való orvosság – zsoldos hadsereg
• Tábori kis tracta – hadi szabályzat, seregfelépítés
• Vitéz hadnagy – ideális hadvezér személye, stratégiák
• Mátyás király életéről való elmélkedések – a királyok
• Szigeti veszedelem – a török legyőzhető! (motiváló mű)

Zrínyi erősen vallásos taníttatásban részesült, apja korai halála után Pázmány Péter érsektől tanult, Csáktornyán. Európa Zrínyiben látta a török sereg megállítóját, de mivel ő bírálta a monarchiát, később a bizalmat megvonták tőle.

Halála gyanús körülmények között történt; vadászbaleset során egy vadkan több helyen is súlyosan megsebesítette, a vérzést nem sikerült megállítani, így belehalt. Sokan összeesküdésre, orvtámadásra gyanakodtak, de nem volt szemtanú, aki bizonyíthatta volna. Bárhogyan is történt, a kormánynak jól jött Zrínyi halála.

Magyar Barokk

A polgáriasodást követően az egyház vezeti be, 1600 és 1772 között. Magyarország vezető stílusirányzatává vált. Négy részre osztható; Kezdetek, Fénykor, Emlékírók kora, Késő Barokk. Pázmány Péter az első ismertebb magyar Barokk költőnk, Zrínyit a legnagyobbként tartják számon, és Gyöngyösi István pedig a kulturális enciklopédia szerint a legolvasottabb. A barokkban teremtett új műfaj, az Eposz teljes díszében pompázott. Általános igazság volt akkor, hogy az eposz a műfajok királya.

A barokk művészettörténeti stílus, elnevezését az olasz barocco szóból kapta (Jelentése: nyakatekerten díszített). A reneszánszt váltotta fel, a XVII században. Kialakulásának történelmi oka a katolikus ellenreformáció és a feudalizmus megerősödése. A barokk nem csak egyházi művészet, elterjed a főurak és még a polgárok között is. Jellemzői:

• Erősen vallásos elemek
• Földi élet megvetése
• Lenyűgöző, magasztos
• Túldíszített
• Mozgalmas
• Irracionális (túl a valóságon)
• Nagy műfajokat használ (eposz, dráma)

A Barokk hatása természetesen nem csak az irodalomra terjedt ki; Az építészetben is megjelenik, például fényűzően díszített, hatalmas katedrálisok formájában. A festészetben giccses, meghökkentő képek születtek. A szobrászatban a hatalmas, élethű, kinyúló alkotások uralkodtak. A zenében a fő cél az elkápráztatás, nagyméretű orgonákkal, kórusokkal érték el a kellő hatást. (Ekkor élt Vivaldi és Bach is)

Szigeti Veszedelem

A szigeti veszedelem megírásával Zrínyi motiválni akart. A történet bizonyíték arra, hogy a törökök már nem olyan erősek, mint voltak – legyőzhetőek! (Magyarország egyedül van a török ellen)

Kettős paradoxon: a mű végén a török győzelmet vereségként mutatja be, a magyar vereséget pedig győzelemként, hiszen a törökök nem tudtak itt maradni. (Ezzel Zrínyi nem hamisítja meg a történelmet, csak más fényben ábrázolja az eseményeket, hogy megmaradjon a mű motivációs hatása) Kell is az a motiváció!

A barokk kor jellemzői a számmisztika, és a tudatos szerkesztettség. A mű pontosan 1566 versszakból (strófa) áll, ez utalás a szigeti ostrom évére. További barokk vonások a műben:

• Ellentétek: pokol-menny, török-magyar jellemzők, értékek
• Párhuzamok: Demirhán és Deli Vid a két vitéz párbajozó
• Szónoklatok: Zrínyi beszéde a várvédőkhöz
• Csodás elemek: angyali légió a hősök lelkét mennybe szállítja
• Monumentalitás: nagy terjedelem, sok szereplő, összetett mondatok használata, hatalmas hadseregek, stb
• Festői látásmód
• Illúziókeltés
• Túldíszített jelzők
• Hangulatfestő szavak
• Metaforák
• Gazdag nyelvezet
• Stílusos fogalmazás

A Szigeti Veszedelemben három műfaj elemei is keverednek:

• Lírai: elmélkedések (pl.: Szkender és Rézmán a 3. énekben)
• Epikai: leírás, elbeszélés, seregjellemzés (pl.: a seregszemlék)
• Drámai: dialógusok, konfliktushelyzetek

Eposz

• In medias res (közepébe vág)
• Keresztény beállítottság
• Költői képek
• Túlzások
• Halmozások
• Patetikus megfogalmazás
• Mitológiai elemek
• Propozíció (témamegjelölés)

• Invokáció (múzsa segítségkérés)
• Enumeráció (seregszemle)
• Állandó Jelzők
• Isteni Beavatkozás
• Harcleírás
• Fordulat