Berezvai Dani 12D |
A nyelv, mint jelrendszer (1. tétel)
Szemiotika
A jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó tudományág neve a szemiotika. Eredete a görög szemion (“jel”) szó.
Jel
A jel önmagán túlmutató jelenség, melyet érzékszerveinkkel (látás, hallás, tapintás, stb.) foghatunk fel.
A jel többet / mást jelent, mint amit felfogunk.
A jelet használó közösség minden tagja elismeri azt.
Egy vagy több jelrendszerbe tartozik.
Fontos szerepe van az emberi érintkezésben, kommunikációban.
Funkciói lehetnek: tájékoztatás, felhívás, figyelmeztetés.
A jel részei
Jelölő/jeltest: amit érzékelünk (hangsor, betűk a papíron, piktogram)
Jelölt/jelenség: fogalom, amit a jel felidéz
Jelentés: az az absztrakció, amit a jelenségnek tulajdonítanak
A jelek csoportosítása
Természetes: közlési szándék nélkül jön létre (szimptómák)
Mesterséges: közlési szándékkal jön létre (szignálok)
Nyelvi jelek (hang, betű)
Nem nyelvi jelek (mimika, testtartás, gesztikuláció)
A jelölt és a jelölő viszonya mesterséges jelek esetén
Index: ok-okozati vagy logikai kapcsolat/érintkezés (közlekedési tábla, integetés)
Ikon: hasonlóság (térkép, fénykép, hangutánzó szavak)
Szimbólum: hagyomány vagy megállapodás (zászlók, galamb-béke, zöld-nyugodt, kék-hideg, piros-tűz)
Jelrendszer
Számos jelrendszer létezik, a leggyakrabban használt közülük a nyelv.
A vakok által használt jelrendszer a Braille-írás. /brej-írás/
A nyelvi rendszer lépcsői, a nyelvi jelek egységei
Beszédhang (fonéma) Lúdja = l + ú + ggy + a.
Szótő/szótoldalék (morféma) Alma = al + ma
Szóalak (lexéma) Pék = Pék
Szószerkezet (szintagma) Piros esernyő
Mondat
Szöveg (Már nem a nyelv, hanem a beszéd része.)
A hangok nem bírnak önálló jelentéssel, ezért őket nem soroljuk a nyelvi jelek közé. Belőlük épülnek fel a morfémák.
A legkisebb, jelentéssel bíró nyelvi jel a morféma (szóelem).
A nyelv, mint jelrendszer
Nyelvi és nem nyelvi jelekből és az ezeket rendszerző nyelvi szabályokból áll. Tehát jelrendszer.
A társadalom hozta létre és nem létezhet nélküle.
Megállapodáson (konvención) alapul.
A nyelv
A nyelv 3 fő szintje a hangok-, a szavak- és a mondatok szintje. A nyelvtan (grammatika) a szintek egymásra épülésének és a jelek szerkesztésének szabályait tartalmazza.
Használunk velünk született jeleket is (pl. félelem, öröm), de a legtöbb jelünket tanuljuk.
Változás
A szókészlet változékonyabb, a nyelvtan kevésbé változékony.
A változások öntörvényűek és önkényesek (a nők és a fiatalok hajlamosabbak a nyelvi újításokra).
Többértelműség
Egy nyelvi jelhez több jelentés is fűződhet (azonos alakú, többjelentésű szavak)
Egy fogalmat többféle jellel is jelölhetünk (rokon értelmű fogalmak)
Szókincs
Kétféle szókincs: aktív, passzív
Az egyén soha nem beszélheti nyelvének egészét, csak egy részét. (Helyzetének, életkorának, és műveltségének megfelelően.)
Budapest, 2011. január 30.
Berezvai Dani
386 szó, 2788 karakter, 3 oldal
spam törölve