Kölcsey Ferenc

(1790-1838)

1790. augusztus 8-án született Erdélyben, Sződemeteren. Apja gazdálkodó nemes volt. Kölcsey gyenge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott gyermek volt. Bal szemét himlő következtében elvesztette.

Örömtelen gyermekkora volt, hamar elárvult. A Debreceni Kollégiumban tanult. Sokat olvasott, de nem volt éltanuló. Féltették az elmezavarodástól és a haláltól. Sokat levelezett Kazinczyval, aki bátorította őt. Első költeményeit 13 évesen írta, de később megsemmisítette “firkálmányait”. Debreceni tanulmányai után Pestre utazott, joggyakorlatra, de ügyvédi vizsgát nem tett. Összebarátkozott a magyar irodalmi élet alakjaival, elsősorban Szemere Pállal, akinél többször, hosszabb ideig is vendégeskedett. Megbetegedett, sokat utazgatott, Csekén telepedett meg, ahol lelki válságba zuhant. Tervei, hogy visszajusson Pestre öccse halála után kudarcba fulladtak. Gondoskodnia kellett az özvegyről és Kálmánkáról. 1832-ben megyei főjegyzővé léptették elő, sok beszédet tartott.

Országgyűlési követként Pozsonyban írni kezdte az Országgyűlési naplót, mely egyedülálló remekműve lett. Mikor elveinek megtagadására szólították fel, úgy döntött lemond. Hazaköltözött, megtartotta főjegyzőségét, és nagy gonddal nevelte Kálmánkát is.

Halála hirtelen, váratlanul következett be. Meghűlt egy viharos záporban és egy hétre rá, 1838. augusztus 24-én meghalt.

Kedélye szélsőségek között hányódott, sosem volt igazán boldog. Elérhetetlen dolgok után vágyódott, melyből fásult közöny fakadt.

Hiúságok hiúsága: Vanitatum Vanitas: 1823-ban, hónapokig dolgozott a költeményen, versformája kis Himfy strófa. Az élet értelmetlen körforgás.

Himnusz: Magyarország nemzeti himnusza, 1823-ban írta, szatmárcsekei magányában. A költő legnagyobb hatású verse. Műfaja óda, azon belül himnusz. Keretes vers, tárgyalja a honfoglalást, a gazdaságot, Mátyás királyt, a múlt szenvedéseit a törökök támadásait a belső széthúzásokat, a testvérharcokat, stb.

Fél óra, 244 szó, 2019 karakter.