Berezvai Dani 10D |
Zrínyi Miklós
(1620-1664)
A horvátországi származású Zrínyi Miklós a magyar Barokk fénykorának költője. Elsősorban hadvezér, másodsorban politikus és csak harmadsorban költő. Télen, mikor nem voltak harcok tudott csak időt szakítani az írásra. Irodalmi munkái a hadvezérséget szolgálták. Egy teljes katonai kézikönyvet tervezett megírni, de mindössze néhány mű készült el. Harcászati jellegű művei:
- Az török áfium ellen való orvosság – zsoldos hadsereg
- Tábori kis tracta – hadi szabályzat, seregfelépítés
- Vitéz hadnagy – ideális hadvezér személye, stratégiák
- Mátyás király életéről való elmélkedések – a királyok
- Szigeti veszedelem – a török legyőzhető! (motiváló mű)
Zrínyi erősen vallásos taníttatásban részesült, apja korai halála után Pázmány Péter érsektől tanult, Csáktornyán. Európa Zrínyiben látta a török sereg megállítóját, de mivel ő bírálta a monarchiát, később a bizalmat megvonták tőle.
Halála gyanús körülmények között történt; vadászbaleset során egy vadkan több helyen is súlyosan megsebesítette, a vérzést nem sikerült megállítani, így belehalt. Sokan összeesküdésre, orvtámadásra gyanakodtak, de nem volt szemtanú, aki bizonyíthatta volna. Bárhogyan is történt, a kormánynak jól jött Zrínyi halála.
Magyar Barokk
A polgáriasodást követően az egyház vezeti be, 1600 és 1772 között. Magyarország vezető stílusirányzatává vált. Négy részre osztható; Kezdetek, Fénykor, Emlékírók kora, Késő Barokk. Pázmány Péter az első ismertebb magyar Barokk költőnk, Zrínyit a legnagyobbként tartják számon, és Gyöngyösi István pedig a kulturális enciklopédia szerint a legolvasottabb. A barokkban teremtett új műfaj, az Eposz teljes díszében pompázott. Általános igazság volt akkor, hogy az eposz a műfajok királya.
A barokk művészettörténeti stílus, elnevezését az olasz barocco szóból kapta (Jelentése: nyakatekerten díszített). A reneszánszt váltotta fel, a XVII században. Kialakulásának történelmi oka a katolikus ellenreformáció és a feudalizmus megerősödése. A barokk nem csak egyházi művészet, elterjed a főurak és még a polgárok között is. Jellemzői:
- Erősen vallásos elemek
- Földi élet megvetése
- Lenyűgöző, magasztos
- Túldíszített
- Mozgalmas
- Irracionális (túl a valóságon)
- Nagy műfajokat használ (eposz, dráma)
A Barokk hatása természetesen nem csak az irodalomra terjedt ki; Az építészetben is megjelenik, például fényűzően díszített, hatalmas katedrálisok formájában. A festészetben giccses, meghökkentő képek születtek. A szobrászatban a hatalmas, élethű, kinyúló alkotások uralkodtak. A zenében a fő cél az elkápráztatás, nagyméretű orgonákkal, kórusokkal érték el a kellő hatást. (Ekkor élt Vivaldi és Bach is)
Szigeti Veszedelem
A szigeti veszedelem megírásával Zrínyi motiválni akart. A történet bizonyíték arra, hogy a törökök már nem olyan erősek, mint voltak – legyőzhetőek! (Magyarország egyedül van a török ellen)
Kettős paradoxon: a mű végén a török győzelmet vereségként mutatja be, a magyar vereséget pedig győzelemként, hiszen a törökök nem tudtak itt maradni. (Ezzel Zrínyi nem hamisítja meg a történelmet, csak más fényben ábrázolja az eseményeket, hogy megmaradjon a mű motivációs hatása) Kell is az a motiváció!
A barokk kor jellemzői a számmisztika, és a tudatos szerkesztettség. A mű pontosan 1566 versszakból (strófa) áll, ez utalás a szigeti ostrom évére. További barokk vonások a műben:
- Ellentétek: pokol-menny, török-magyar jellemzők, értékek
- Párhuzamok: Demirhán és Deli Vid a két vitéz párbajozó
- Szónoklatok: Zrínyi beszéde a várvédőkhöz
- Csodás elemek: angyali légió a hősök lelkét mennybe szállítja
- Monumentalitás: nagy terjedelem, sok szereplő, összetett mondatok használata, hatalmas hadseregek, stb
- Festői látásmód
- Illúziókeltés
- Túldíszített jelzők
- Hangulatfestő szavak
- Metaforák
- Gazdag nyelvezet
- Stílusos fogalmazás
A Szigeti Veszedelemben három műfaj elemei is keverednek:
- Lírai: elmélkedések (pl.: Szkender és Rézmán a 3. énekben)
- Epikai: leírás, elbeszélés, seregjellemzés (pl.: a seregszemlék)
- Drámai: dialógusok, konfliktushelyzetek
Eposz
- In medias res (közepébe vág)
- Keresztény beállítottság
- Költői képek
- Túlzások
- Halmozások
- Patetikus megfogalmazás
- Mitológiai elemek
-
Propozíció (témamegjelölés)
- Invokáció (múzsa segítségkérés)
- Enumeráció (seregszemle)
- Állandó Jelzők
- Isteni Beavatkozás
- Harcleírás
- Fordulat
Az eposz Hősköltemény, vagyis főszereplője egy rendkívüli képességekkel felszerelt karakter (pl. Zrínyi). Tárgya leggyakrabban egy, az egész nemzetre kiható esemény (pl. tatárjárás). A legtöbb műnek ideológiai háttere is van (pl. Isteni büntetés a török).
Kronológia (Fontosabb Évszámok)
- 1566. A költő dédapja egy hónapi védekezés után kitört a rommá-lőtt várból és hősi halált halt.
- 1620. Zrínyi Miklós megszületett.
- 1636. Itáliába utazott 16 évesen.
- 1646. Megírta a Szigeti Veszedelmet.
- 1647. Horvát bán, és Dél-Magyarország főparancsnoka lett.
- 1649. Tábori kis Tracta (hadtudományi munka)
- 1651. Adriai tengernek Syrenaia: Szigeti Veszedelem, és egyéb versei (gyűjtemény, Bécsben jelenik meg.)
- 1653. Vitéz hadnagy (hadtudomány)
- 1656. Mátyás király életéről való elmélkedések (történelmi mű)
- 1661. Az török áfium ellen való orvosság (röpirat)
- 1663. Zrínyi az egész magyar hadsereg főparancsnoka lett.
- 1664. Téli hadjárat a török ellen. (Sikeres, 6km hosszú hidat felégetett, török utánpótlást ezzel átvágta, Kanizsa ostroma viszont már sikertelen)
- 1664. Zrínyi Miklóst halálos baleset érte.
Budapest, 2008. november 16. Berezvai Dani 10D (5791 karakter)
Életrajzkönyv forrás: Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora (1965)
Egyéb források: Tankönyv, Füzet, Órai anyag, Körülbelül húsz Zrínyis honlap: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zrínyi_Miklós_(költő) ~{http://www.freeweb.hu/bel} ~/e2/barokk.html ~/e2/zrinyi.html ~/e3/ma02.html ~/e3/ma20.html ~{+erettsegi} ~/szr.htm ~/zmu.htm ~/zri.htm stb…