Berezvai Dani 10D  William Shakespeare.doc

William Shakespeare

(1564-1616)

 

1564. Április 26-án egy kesztyűmester, John Shakespeare és felesége, Mary Arden keresztelni vitték gyermeküket. A William nevet adták neki. A valódi születési dátum ismeretlen, de néhány nappal a keresztelő előtt történhetett (például 23-án). Shakespeare gyermekéveit egy Stratford-upon-Avon nevű városkában töltötte, és már 18 évesen megházasodott. Felesége, az akkor 26 éves és terhes Anne Hathaway összesen három gyermeket szült neki. (Ebből egy ikerpár)

Az angol nyelv egyes források (Oxford English Dictionary) szerint 240, mások (Jeff McQuain: Coined by Shakespeare) szerint több mint 1700 szót köszönhet Shakespeare-nek. Ezek az új szavak nagyrészt igék névszóvá (főnév, melléknév) alakítása révén jöttek létre. Néhány példa: gyanúsít (accuse), könyök (elbow), szemgolyó (eyeball), szélroham (gust), nagylelkű (generous), magányos (lonely), pletyka (rant), valótlan (unreal), bandita (bandit), forróvérű (hot‑blooded), stb.

23 évesen Londonba költözött, ahol munkát keresett és talált is A Király Színészei nevű társulatnál. Később a Globe Színház 10%-os részvényeseként szép jövedelemre tett szert, amit szülővárosa körüli földterületek megvásárlására fordított.

A legtöbb forrás szerint 37 drámát írt, de ez a szám a legújabb kutatások szerint 38 vagy 40. Indoklás: Két műben csak társszerző, nem az ő neve alatt kerültek kiadásra. Egy harmadik műve pedig, The Two Noble Kingsmen nem került beleszámolásra a legtöbb esetben. (Ismeretlen okból)

Munkássága: 1588 és 1613 között született műveinek legnagyobb része, köztük leghíresebb a Rómeó és Júlia és a Hamlet:

 

Rómeó és Júlia

 

A reneszánsz életérzésű dráma érzelmi felszabadultságot mutat központi témáján, a szerelmen keresztül. Ez a középkorra egyáltalán nem jellemző. A műben harcol a régi és az új értékrend, vagyis a középkor a feltörő reneszánsz ellen.

Rómeó és Júlia tragikus hősök, szenvedéllyel és érzelemmel teli történetük éppúgy érdekes ma is, mint régen. (kisebb módosításokkal) Ezt nevezzük vándormotívumnak. A mű a közönségnek íródott, hiszen Shakespeare-nek fontos a megélhetése. Egy színdarab akkor jövedelmez jól, ha sokan megnézik. Témája a mindenkori favoritok: Bosszú, Halál, Szerelem. Emellett tartalmaz családi viszályt és titkos házasságot is. Keverve találhatunk benne tragikus és komikus elemeket is.

A főszereplők halálának okai: (1) A szerelem nem tarthat örökké, ha viszont a csúcsponton az író megöli a szerelmeseket, megőrizheti a lángolást. (2) A középkori felfogású nemesek nem vennék jó néven, ha Capulet úr hatalom ellen lázadó lánya sikerrel jár a történet végére. Büntetése ezért az önkéntes halál, ezzel tudta Shakespeare kielégíteni a nemeseket. Szerintem nagyon kreatívan oldotta meg a problémát.

Eredetileg felvonások nélkül, egyben adták elő az egész darabot, a szüneteket később rakták bele a huszonegyedik századi ember kényelméért. A szerkezeti egységeket csak prológusok választották el egymástól az átírás előtt.

A középkori szokással ellentétben a cselekmény több napon át eltart, bonyolult szálakon fut, ráadásul több helyszínen egyszerre. A kifejezés: cselekményhálózat.

Prológus: Felvázolja a helyzetet 14 sorban, az utolsó két sor a nézőknek „kiszól” (csattanó). Műfaja szonett, megírásának célja a figyelemfelkeltés. Itt is, úgymint az egész darabban végig megtalálhatunk utalásokat Rómeó és Júlia halálára, így készíti fel a nézőket Shakespeare a tragédia befogadására.

Konfliktus: Capulet és Monague két ősi család Verona városában, régóta ellenségeskednek, de már senki nem tudja haragjuk eredeti okát. Érdekes, hogy az idősek békülékenyebbek, mint a fiatalok, pedig ők időben közelebb állnak a harc kiváltó okához.

Expozíció: Már érezzük a mű különös világát, miközben a Veronai piacon vitatkozó szolgákat figyelhetjük, mint készítik elő vitájukkal a tömegverekedést. Először csak hangos, haragos szóváltás folyik közöttük, később viszont már előkerül két karddal felfegyverezett úrfi, akik egymásba is kóstolnak. Majd bekapcsolódik a tömeg is. Végül a két családfő véget vet a vitának. A komikum erősen érződik a hálóruhás öregek megjelenésén, láthatjuk, hogy őket nem érdekli a viszálykodás.

Rómeó és Júlia tinédzserek, végletesség és érzelmi túlfűtöttség jellemző rájuk. Kapcsolatuk a mellékszereplőkkel nem hoz hasznot, hiába próbálnak azok segíteni. Minden rosszul sül el, ami a tragédiát erősíti.

Megoldás: A történet további szerencsétlen alakulásai miatt a két főhős öngyilkos lesz. Ezzel Shakespeare véget vet a komikumnak és rázúdítja a nézőre a tragikus-szomorú halált.

Hamlet

 

Shakespeare sokak által legjobbnak tartott drámája. Ez a leghosszabb műve és egyetlen bosszúdrámája. Egy Dán királyfiról szól, aki apja megmérgezéséért megpróbálja megölni Claudiust, de véletlenül Poloniust, a közembert szúrja le helyette. (sajnos tizedikben még nem tanulunk Hamletről)

Az angol Reneszánsz

 

I. Erzsébet uralkodása idején, 1555-ben az angol kultúra fejlődésnek indul. Oka a spanyol tengeri flotta sikeres legyőzése, ami Angliát nagyhatalmi helyzetbe állítja. Elkezdenek gyarmatokat hódítani, iparosítani, gyárakat építeni. A polgárosodás hatására a gazdag emberek színházra, kulturált szórakozásra vágynak. Az újságírás fellendül, megjelenik például az első nőknek szóló lap. Ezzel együtt a nők egyenjogúságáért is folyik a harc. (Sikeresen.)

 

Az angol reneszánsz színpada

 

A középkori színjátszás továbbfejlesztése. Megjelennek a hivatalos színészek, már nem csak hittérítési célokból tartanak előadásokat. Igazi színházak épülnek (Londonban 10) ezek közül legjelentősebb a Globe színház:

Elnevezését az ormán dekorációként hordott földgömbről kapta. A kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú színház felülről nyitott, ezért természetes fény mellett tudtak előadást tartani (Az eső ellen hogy védekeztek, azt nem tudom).

A hármas beosztás Lehetővé teszi a színterek gyors váltását, a cselekmények egyidejű előadását.

• Előszínpad: benyúlik a nézőtérre
  • Szabadban játszódó jelenetekhez kiváló. Lehetővé teszi a nézők, a közönség bevonását a darabba.
• Hátsószínpad: függönnyel elrejthető
  • Belső jelenetekhez, pl. szobákban, épületekben játszódó cselekmény bemutatásához.
• Felsőszínpad: erkély
  • Magasban játszódó eseményekhez, pl. mennyország, hegy, várfal.

Nem voltak díszletek, így minden helyszínváltáskor egy párbeszéddel vagy monológgal kellett bemutatni az új környezetet.

A női szerepeket fiatal fiúk játszották, akkoriban még nem engedtek, csak férfiakat a színpadra.

Az angol reneszánsz színdarabjaiban a tér és az idő szabadon kezelt. Egy-egy történet akár éveket ugorhat az időben előre vagy hátra. Nem voltak merev szabályok. A figyelmet folyamatosan ébren tartotta, mozgalmas cselekménnyel, drámai küzdelmekkel és sokoldalú szereplőkkel szórakoztatja a nézőt.

Mivel mesterséges világítás nem volt, sötétedés előtt be kellett fejezni a darab előadását.

 

Budapest, 2008. november 4.

 

1004 szó, 7205 karakter, 3,¼ oldal.

 

Magyar nyelvű források:

Irodalom tankönyv – Életrajzi adatok

Irodalom füzet – Reneszánsz színház, Globe színház részei

Irodalom óra – A főhősök halálának igazi oka

 

Angol nyelvű források:

Andy Jones: William Shakespeare (WP#247338424)

Tom Reedy: William Shakespeare (WP#245592200)

http://www.shakespeares-globe.org/ – a Globe színház honlapja

 

Készítette: Berezvai Dani 10D