Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat

Berezvai Dani 10D 

Összehasonlító elemzés – Himnusz Szózat.doc

Összehasonlító elemzés

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Vörösmarty Mihály: Szózat

 

A Himnusz és a Szózat is a reformkorban született, az elkeserítő magyar sors hatására. Stílusuk romantikus, műfajuk óda. Mindkét mű a múltat írja le, arra építkezik. Sokáig vitatták, hogy melyik vers legyen a Magyar Nemzet hivatalos himnusza, végül Kölcsey imája nyerte meg a disputát. Megzenésítésükre Bartay Endre színházigazgató kettő pályázatot hirdetett meg egy év szünettel. A Himnusz esetében több mint tíz pályamunka közül választották ki a nyertest, Erkel Ferencet. A Szózat megzenésítésére pedig húsz fölé rúgott a vállalkozók száma. Itt a nyertes Egressy Béni volt. (Nekem nagyon tetszik még Erkel Ferenc későbbi, négyszólamú változata is.)

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, szatmárcsekei magányában. A kézirat szerinti eredeti cím és alcím:

Hymnus, a’ Magyar nép

Zivataros századaiból.

Cseke.Januar.22d.

1823

Az aposztróf a régies “az Magyar” rövidített változata, a kéziratban többször is találkozunk ezzel a formával. (A mai változatban viszont már nem lelhető.) A 22-es szám mögötti d betű okát nem sikerült kiderítenem, de szerintem latinul van, és jelenti, hogy huszonkettedik nap / huszonkettedike.

Vörösmarty Mihály 1835 novemberében írta meg a Szózat első két versszakát, majd 1836 decemberére elkészült a teljes verssel. A Szózat sokban hasonlít a Himnuszra, de míg az előbbi inkább imára emlékeztet, az utóbbi határozottan egy szónoklat. Még a nevük is hasonlóan kezdődik, ami nem lehet véletlen.

Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusz keretét az első és utolsó egy versszak alkotja, kisebb eltérésekkel. A Szózatét pedig az első és utolsó két versszak, de itt a különbség valamivel nagyobb, mint ahogy azt Himnusznál megfigyeltük. Mindkét keret pontosan nyolc-nyolc sor hosszú.

A Himnusz nyelvezete, hanghordozása olyan érzést kelt bennem, mintha bibliát olvasnék. Számomra a két legfontosabb sor a “Megbűnhődte már e nép,” és az “A múltat s jövendőt!” volt. Ezzel Kölcsey határozott üzenetet küld Istennek, mégpedig azt, hogy “Eleget büntettél már minket uram…”. A himnuszban a kereten kívül is vannak ismétlődések, a költő ennek segítségével, ez által hangsúlyoz. A “Vár állott, most kőhalom” sor egy költői kép, ellentét a szépen álló vár, és a romos kőhalom között.

A harmadik versszakban a kalász és a nektár a bőség jelképei. Mátyás bús hada pedig a fekete sereget szimbolizálja, mely 1485-ben elfoglalta Bécset. (Bár nem maradt sokáig magyar kézen, mégis nagy siker volt az emberek szemében Ausztria elfoglalása.)

Az első hat versszak még a múltról szól, de a hetedik már a jelenbe lép át. Gondoljuk csak az 1809-i csatára, ahol a Franciák szétverték a magyar nemesi felkelést! S ah, szabadság nem virul / A holtnak véréből,”.

A vers keresztrímes, rímképlete ABABCDCD. Műfaja óda, azon belül pedig himnusz. (Istenhez írott, magasztos költemény.)

A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Hangvitele is határozottabb, szinte megjósolja, hogy “Még jőni kell, még jőni fog / egy jobb kor…”. Ez reményt ad.

A Szózatban csak minden második sor rímel, ez a félrím (Rímképlete XAXA XBXB, X=nem rímel).

Az első meghatározott történelmi utalások a negyedik versszakban találhatóak, “Árpádnak hadai” és “Hunyadnak karjai”. Ez előtt végig általánosít, például “Apáid vére folyt”. Nem tudjuk meg, hogy melyik apáinkról van szó. A hetedik versszak előrevetíti Magyarország lehetőségeit, pontosan kettő jövőkép közül választhatunk: “éltet vagy halált!”. (Ez egy ellentét.) A következő versszakok ezt a két válaszutat taglalják, egészen a befejező keretig. Légy híve rendületlenül / Hazádnak, oh magyar: / Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell.”

Kölcsey 33 évesen, Vörösmarty 35 évesen alkotta e két nagyszerű ódát. Mindkét vers körülbelül 60 soros, 220 szavas, 1400-1500 karakteres, pedig a Himnusz sorai valamivel hosszabbak a Szózatéinál. Mindkét vers dallamos, verselésük időmértékes.

Ünnepek, megemlékezések alkalmával általában a Himnuszt játsszák nyitásként és a Szózatot zárásként. Ez olyan, mintha Magyarországnak két himnusza lenne, ami szerintem egy nagyszerű dolog.

 

Budapest, 2009. június 9.                                                              5 és fél óra, 781 szó, 5319 karakter.

 

13 thoughts on “Összehasonlító elemzés Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat

  1. Ez valami ! Nem akarok beleszólni de ha már talán a magyarságot legjobban meghátározó két műről van szó akkor ne legyenek már ilyen “hülye” kis hibák mint pl.: műfalyuk.
    Köszi :)

  2. Ez az egyik legjobban használható összehasonlítás amit találtam. Minden benne van és nem az az “akadémia mormolós monotonitás”. :)

    Köszönöm szépen.

  3. Nekem nagyon tetszik igaz csak a szózatot kell jellemeznem de akkor is jó és ki bírom belőle szűrni ami kell :)

Leave a Reply to Daniel Berezvai Cancel reply

Your email address will not be published.