Puskin

Berezvai Dani 10D

Puskin.doc

Alekszandr Szergejevics Puskin

(1799-1837)

 

Puskin 1799. május 26-án született egy főnemesi családba. Orosz származású, de anyai dédapja még etióp volt, aki törökországi túszból lett Nagy Péter orosz cár kegyeltje. Szomorú gyermekkorát kitörölte emlékeiből, sosem írt szüleiről, akik őt francia nevelőkre bízták. Kitűnő francia tudásán és olvasni szeretésén kívül semmit nem hozott vissza magával. 1811-ben beíratták az oroszországi Líceum intézetbe, melyet még I. Sándor cár alapított azzal a szándékkal, hogy képzett tiszteket neveljenek benne. Puskint érzelmi szálak fűzik a gyönyörű parkkal körülvett helyhez, melyben hat évet töltött. Itt ébredt rá arra is, hogy ő művész. Az iskola elvégzése után egy kollégiumban kapott munkát, titkárként. A város megszédítette, bohém életet élt, sok szerelemmel.

Lázító versei miatt Dél-Oroszországba száműzték, itt kezdődött el életében a vándorlások korszaka (1820). 1823. május 9-én hozzáfogott legfontosabb művének megírásához, a Jevgenyij Anyegin-hez.

Családjának közbenjárására a cár visszaengedte északra, de ennek nem örült. Anyja birtokán, egyedül, barátaitól elszakítva töltötte idejét. Egyetlen dolog maradt neki, az írás. Befejezte korábban megkezdett műveit, például A cigányokat. Új színműveket is írt, sőt az Anyegin első néhány fejezete is elkészült. Ekkor halt meg Sándor cár.

Az új cár, I. Miklós udvari költőt akart faragni Puskinból, ezért száműzését visszavonta, felszállíttatta Moszkvába és felajánlotta, hogy ő maga lesz a költő cenzora. Puskin még így sem érezte magát szabadnak, hiszen besúgók és rendőrök figyelték minden lépését. Sokat kártyázott, dühös és elkeseredett volt. Terve, hogy az irodalmi élet szervezője legyen, kudarcba fulladt.

Natalja Nyikolajevna Goncsarova lett a menyasszonya, de a költő az esküvő előtt elutazott örökségügyben. A távolléte egy hetesnek volt tervezve, de a kolerajárvány vesztegzára miatt egészen decembering távol kellett maradnia, és csak ezután térhetett vissza menyasszonyához. A házasságkötés után Péterváron telepedtek le, négy gyermekük született. Felesége nagyon szép és kacér volt, de sokat költött, ezzel pénzzavart is hozott 35 éves ura fejére, aki kénytelen volt eltűrni, hogy a cár – megalázó módon – apródnak nevezze ki.

Utolsó éveiben egyre fáradtabbnak, elkínzottabbnak látszik, de épp ekkor volt a legtevékenyebb a művészet terén. Halála váratlan volt, egy francia emigráns otrombán udvarolni kezdett feleségének, és az ebből következő párbaj során érte a súlyos sebesülés, melybe két nappal később belehalt. A golyó eltörte medencecsontját és szétroncsolta beleit. 1837. január 29-én halt meg, 38 évesen.

Puskin világhírű író volt, műveiben összegezte a korábbi írók tehetségét és értékeit. Emellett ő volt a mintaképe sok realista írónak is. Főművének főszereplője Anyegin és közte sok a hasonlóság. A mű akár önéletrajznak is tekinthető.

Jevgenyij Anyegin

Műfaja verses regény + elbeszélő költemény, erősebb lírai jelleggel. Története a romantikához képest egyszerű, lélektani részekkel tűzdelt. Egy-egy leíró rész fontosabb, kiemelkedik, olyan, mintha önálló költemény lenne. Romantikus vonás benne például a csapongás, vagyis a mű többszöri elkezdődése.

A regényből sok mindent megtudhatunk az oroszokról, de Puskin meglehetősen negatív képet festett kortársairól:

  • Párbajjal rendezik vitáikat.
  • Szeretnek összejárni, bálozni, szórakozni.
  • Inkább a francia kultúrát magasztalják, az orosz kultúra nem fontos számukra.
  • Fitogtatják műveltségüket, még ha nincs mögötte semmi, akkor is.
  • Csak a külsőségek számítanak, a belső értékek nem.

Az orosz nyelv nem alkalmas a társalgásra, Puskin anyanyelve háttérbe szorul. Erősen kritikus saját orosz társadalmával kapcsolatban.

Az első fejezetben találkozhatunk a következő idézettel: “De észak rossz nekem, csak árt.”. Ez fájdalmas szépítés, valójában hiányzik neki északi, tomboló élethabzsolása. Puskin vallomásait is gyakran beleszőtte a műbe, sok mindent tudunk meg róla Anyeginen keresztül. Néhol nem is Anyegin beszél, hanem Puskin. A művet hét éven keresztül írta, és többször meg is változtatta azt. (Más források szerint 8 évig készült a regény.)

A történetet nem fejezte be, az elvarratlan cselekményszálak tovább folyhatnak az olvasó képzeletében.

Verselése: 14 soros strófák, 9 és 8 szótagú jambikus lejtésű sorokból épül fel. Rímelhelyezése: keresztrím, páros rím, ölelkező rím és végül ismét páros rím. Ezt a formát nevezzük Anyegin strófának: Ritmusképlete U–|U–|U–|U–|(U), szótagszáma 9898 9988 9889 88, rímképlete abab ccdd effe gg.)

A mű középpontjában az önkeresés áll, Anyegin rövid szerepeket játszik, például:

  • Dandy à Tartalmatlan, unalmas, kiég, spleen.
  • Költő à Anyegin hamar belátja, hogy nincs hozzá tehetsége.
  • Tudós à Ez sem bizonyul járható útnak.
  • Vidéki földbirtokos à Ebben végre tehetséges!

Anyegin és Lenszkij barátsága szerencsétlenségbe torkollik egy párbaj miatt, amit Anyegin nem vett komolyan. Lenszkij meghal, szerelme, Olga nem siratja sokáig.

Tatjana: Anyegin nőideálja. Mikor Tatjana szerelmet vall Anyeginnek levélben, ő nyíltságra nyíltsággal válaszol. Elmondja neki, hogy nem illenek össze. Fiatalsága és tapasztalatlansága miatt még le is nézi őt. A mű végén viszont az élet visszavág Anyeginnek, akit az akkor már házas Tatjana visszautasít. Anyegin saját emberi gyengesége miatt nem érhette el a boldogságot a mű végén sem. Sem Lenszkij, sem Tatjana nem marad vele.

 

Az orosz romantika

Az orosz irodalom a romantikával vált nemzetivé és világhírűvé. Oroszország az első romantikus országoktól körülbelül 20 évvel volt lemaradva (1820). Míg Európában a forradalmak utáni polgári rend kialakulása váltotta ki a romantikát létrehozó kiábrándultságot és elégedetlenséget, itt Oroszországban a hűbéri viszonyok elavultsága és a cári önkényuralom szította fel a tüzet. A francia hódítók (Napóleon) legyőzése is elősegítette a nép felébredését. Miután kiszabadították Európát a zsarnok szorításából, az oroszok is le akarták dobni a feudális rendszer fojtogató igáját. A dekabrista mozgalmat ugyan vérbe fojtották a cár seregei, de mégis új korszak kezdődött az orosz életben, 1825-től.

 

3 óra, 885 szó, 6271 karakter.

 

2 thoughts on “Puskin

Leave a Reply to Daniel Berezvai Cancel reply

Your email address will not be published.